1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Felsőház - XI. Törvényhatóságok (vármegyék és városok) által választott felsőházi tagok - Kiss Ernő dr. - Kiss Lajos

KISS ERNŐ DR. 1871 október 26-án született Szolnokon. Szülővárosában diákoskodott, majd a budapesti tudományegyetem jogi .fakultásán végezte főiskolai tanulmányait, amelyeknek befejezése után ügyvédi oklevelet szerzett. 1897-ben Szolnokon, ahol az évek folyamán a jogásztársadalom élére emelkedett, ügyvédi irodát nyitott s emellett maga vezette gazdaságát is. Tagja volt az 1901. és az 1910. évi országgyűlés képviselőházának mint szabadelvüpárti, majd mint munkapárti képviselő. Tisza István gróf szűkebb baráti környezetéhez tartozott. A háború alatt 1916-ig mint helyettes miniszteri biztos vezetett egy katonai megfigyelő-állomást. 1916-ban aztán frontszolgálatra való alkalmazását kérte és a háború végéig szolgált valamennyi fronton. A kommün alatt az ellenforradalmi kormánnyal együtt Szegeden tartózkodott. 1919 eleje óta ismét szolnokmegyei birtokán gazdálkodik, de egyúttal ügyvédi gyakorlatot is folytat és a szolnoki ügyvédi kamara elnöke. Tagja .Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye törvényhatósági bizottságának. Ügyvezető elnöke a szolnokmegyei egységespártnak. A felsőházba .Tász-Nagv-Kun-Szolnok vármegye törvényhatósága választotta, melynek egyik legtekintélyesebb tagja. KISS LAJOS 1874-ben született Szekszárdon. A pécsi cisztercita főgimnázium elvégzése után ugyancsak Pécsett végezte teológiai tanulmányait és 1897-ben itt szentelték pappá. Hat esztendeig volt segédlelkész, amikor 1903-ban a pécsi székesegyház karkáplánja, 1906-ban pedig székesegyházi sekrestyeigazgató és a püspöki tanítóképzőben hittanár lett. 1913ban vette át a dunaszekesői plébána vezetését. Hét év multával kinevezték egyházkerületi tanfelügyelőnek, nem sokkal később pedig a mohácsi kerület esperesének. 1926 szeptemberében a püspökké kinevezett Virág Ferenc utódaként a szekszárdi belvárosi plébánia élére került és rövidesen szekszárdi esperes lett. 1927-ben a hitélet terén szerzett érdemei elismeréséül koroncói címzetes apáttá nevezték ki, 1930-ban a kormányzó m. kir. kormányfőtanácsosi címmel jutalmazta közéleti munkásságát, Tolna vármegye pedig felsőházi póttaggá választotta. Kiss Lajos 443