1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Képviselőház - Bethlen István gróf
Ezzel uj periódus nyilt meg Bethlen kormányzatában, — ezúttal az utolsó. Ez a periódus mindjárt az elején kimagasló eseménnyel kezdődött. 1927 április elején Rómába utazott, ahol barátsági és döntőbírósági szerződést kötött Olaszországgal és elvi megállapodásra jutott Mussolinivei a fiumei kikötő dolgában is. A szerződés megkötése fordulópontOl jelentett az ország ujabb történetében: Magyarország ezzel kilépett külpolitikai izoláltságából, amelybe a békeszerződés és a kisentente ellenséges indulata kényszeritette s újra számottevő faktor lett az európai politikában. Római fogadtatásának bensősége napokig foglalkoztatta az egész világot, amely még sokáig azoknak a rendkívüli jelentőségű pohárköszöntöknek hatása alatt állott, amelyeket Bethlen és Mussolini az olasz kormánynak Bethlen tiszteletére rendezett estélyen váltottak. Bethlen István sikere annál jelentősebb volt, mert ugyanakkor teljes eredménnyel folytatta a Jugoszláviához való közeledés politikáját is. Az olasz király ekkor a legmagasabb kitüntetéssel ékesítette fel Bethlent. A belpolitikában ezalatt csak nagyritkán zavart széleseiül uralkodott. Bethlen háta mögött a megerősödött többséggel nyugodtan folytatta a konszolidáció középutas politikáját (egyebeit között revízió alá vétette a numerus elausus-törvényt, törvénybe iktatta a márciusi 15-iki nemzeti ünnepet és Kossuth Lajos emlékét), a választójog dolgában és a király kél (lesben is változatlanul ragaszkodva eddigi álláspontjához. Ebben az időben kezdődött Bothermere lord nagyszerű agilációja a békeszerződés revíziójáért (június 21-én jelent meg a Daily Mailben ,,Magyarország helye a nap alatt" cimü cikke) és Bethlen megragadta az első alkalmai, hogy érte kifejezze a nemze! háláját, de egyébként kijelentette, hogy még nem tartja az időt alkalmasnak arra, hogy a revízió kérdését a Népszövetség előtt felvesse. A Népszövetségnél küiünl>en is ujabb súlyos magyar probléma került előtérbe: az optánsper, mely erdélyi magyar állampolgárok birtokainak a román állani által történt jogtalan elkobzása folytán támadt. Ez ügyben ugyan Apponyi Albert gróf képviselte Magyarországot a Népszövetség előtt, mégis nagy mértékben igénybe vette a kormány es kivált Bethlen István figyelmét, akinek egyébként 1928 elején egy súlyos nemzetközi kalamitással kellett megküzdenie. Január lén osztrák fináncok a szentgotthárdi vámnál öt, Veronából Magyarországon át Varsóba irányított vagonban „gépalkatrészek" eim alatt gépfegyvereket találtak. A kisentente természetesen nagy lármát csapott; Magyarország ellen ujabb rágalmazó hadjárat in dúlt meg; a Népszövetség Prága, Belgrád és Bukarest követelésére vizsgálatot indított, egyik komplikáció kergette i másikat. — de 43
