1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Felsőház - IX. Az Országos Társadalombiztosító Intézet elnöke - Huszár Károly
A bolsevizmus bukása után hazajövet a második Friedrichkormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett. Az ő feladata volt a bolsevisták által teljesen felforgatott egyházi és iskolai állapotok helyreállítása, amit aránylag rövid idő alatt sikerült is végrehajtania. 1918 novemberében aztán, amikor a szövetséges föhatalmak Sir George Clark-et Budapestre küldték, hogy itt egy olyan kormány létrejöttét sürgesse, amellyel az entente-hatalmak a béketárgyalásokat megkezdhetik, pártközi értekezletek eredményeként Huszár Károly mutatkozott a legalkalmasabbnak egy ilyen kormány megalakítására. Rövidesen létrejött koncentrációs kormányát az ántánt párisi ötös tanácsa el is ismerte és a béketárgyalásokra nyomban meg is hivta. Kormányának, a választások kiírása, az általános titkos választás alapján összeülő nemzetgyűlés alkotmányozó munkájának előkészítése és Magyarországnak a béketárgyalásokon való képviseltetése volt a feladata. Az ő miniszterelnöksége alatt jött létre az ideiglenes alkotmányról szóló 1920 : I. t.-c. és történt meg Horthy Miklósnak Magyarország kormányzójává való megválasztása. Programmjának végrehajtása után Huszár kormánya benyújtotta lemondását, hogy átadja helyét egy olyan kormánynak, amely most már parlamentáris alapon alakulhatott meg. ő maga mint nemzetgyűlési, majd mint országgyűlési képviselő folytatta politikai munkásságát és ezután irta meg nagy müvét a bosevizmus pusztításairól; ezt az első ilyen természetű könyvét a világirodalomnak, melynek „Az égő Oroszország" a cime, Amerikában, Hollandiában és Németországban is kiadták. Ez időben járt Amerikában is, hogy oroszországi hadifoglyaink visszahozatala érdekében propagandát fejtsen ki és neki köszönhető ez akció sikere. Amerikában különben más jelentős sikereket is ért el: megerősítette hitében a magyarságot, de kemény harcai voltak a magyarság ellenségeivel is, miközben egy izben még élete is veszélyben forgott. Parlamenti felszólalásaival nagyban hozzájárult a jogrend megszilárdításához. Emlékezetes a Soltra rendőr meggyilkolása után tartott beszéde, amelyben kijelentette, hogy lemond mandátumáról, ha a gyilkosokat 24 óra alatt el nem fogják. Jelentős és eredményes akciót vezetett 1923-ban a budapesti nyomor enyhítésére és közel 20 millió koronát gyűjtött a „Láthatatlan Vendég" jelszó alatt hiressé vált parlamenti estély keretében a szegények számára. A keresztény párt kettészakadásakor vezére lett a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának, amely a kormányt a választási kampányban támogatta. Pártja előbb választási kooperációra lépett, majd fuzionált a Wolff Károly által vezetett Keresztény Egység Pártjával és az igy létrejött Keresztény Nemzeti Egység Pártjának Huszár egyik vezető tagja lett. Régi kerületének man389
