1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Felsőház - IX. Az Országos Társadalombiztosító Intézet elnöke - Huszár Károly
IX. Az Országos Társadalombiztosító Intézet elnöke HUSZÁR KÁROLY 1882 szeptember 10-én Nussdorfban (Bécs mellett) született. Iskoláit Ischlben és Szatmáron végezte. Tanitói oklevelet nyervén, eleintén az esztergommegyei Bajnán tanitós kodott, de később — hajlamainak engedve — a hírlapírói és politikai pályára lépett. Munkatársa volt az Uj Lapnak, az Alkotmánynak és az Igaz Szó-nak, s felelős szerkesztője a Néppárt és a Népújság cimü politikai hetilapoknak. E munkássága keretében egyik mozgatója volt a magyarországi keresztényszociális mozgalomnak és egyik megalapítója a Katholikus Népszövetségnek, amelynek a kilencszázas években központi szervező titkára volt. Néppárti körökben ekkor már ismert neve volt és 1906-ban képviselőnek is jelölték a szakcsi kerületben, ám ekkor kisebbségben maradt, viszont 1910-ben a sárvári kerületben néppárti programmal három ellenjelölt ellenében is megválasztották. Az 1910/18-as országgyűlésen főképen szociálpolitikai és hadügyi vonatkozású beszédeket mondott. A háború kitörésekor mint őrmester ment ki a frontra; Románia beavatkozásakor az Erdélyben operáló német hadsereghez osztották be, amelynek politikai és hirszerzőosztályában fontos szolgálatot teljesített. E mellett jelentékeny szerepe volt azokban a tárgyalásokban, amelyek 1918 októberében a válságos politikai helyzet megoldása ügyében az ellenzéki pártok között folytak; ekkor a király is többször kihallgatáson fogadta. Hadik János gróf dezignált miniszterelnök e tárgyalások egyik eredményeként egy nappal a forradalom kitörése előtt felajánlotta neki a vallás- és közoktatásügyi tárcát, de kinevezésére már nem került a sor. A Károlyi-forradalom alatt nem vállalt semmiféle szerepet: újságírással, valamint a Katolikus Népszövetség ügyeivel foglalkozott. A proletárdiktatúra idején sok üldözésnek volt kitéve: állásából kitették, lapját beszüntették, később le is tartóztatták és mint túszt hosszú ideig a gyüjőfogházban tartották. Mivel azonban nemcsak őt, hanem családját is zaklatták, és több izben házkutatást is tartottak a lakásán, végül is kénytelen volt Bécsbe menekülni, ahol a Reichspost munkatársa lett. 388