1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Bethlen István gróf

,\ kölcsön összegét 250 millió aranykoronában szabta meg s megállapította a tranzakció egyéb feltételeit is, amelyeket azután a Népszövetség tanácsa (december 23-án) jóvá is hagyott. Az ismert feltételek és megegyezések az úgynevezett II. orotokollumban vannak lefektetve; az 1. protokolluni a kölcsön politikai feltételeit tartalmazza. Hogy ez nagy eredmény volt, még ha a két jegyzőkönyv olyan kötelezettségeket is roll az országra, amelyek teljesítése nem egyedül tőle függött s még ha az ország pénzügyei idegen ellenőrzés alá kerültek iis, az talán leginkább azokból a szavakból derül ki, amelyeket Hanotaux francia megbízott mondott a Tanács záróülésén. „Különös köszönettel tartozunk — mondotta — Magyarország kitűnő miniszterelnökének, aki mélyenjáró bölcsességről és nagyszerű Ítélőképességről tett tanúságot s bölcs szellemével fölébe tudott emelkedni azoknak a nehézségeknek, amelyek az emberi dolgokban természetszerűen lakoznak. Meg vagyunk győződve róla, hogy Bethlen gróf neve hamarosan azok közé fog kerülni, akikel Európa ujjáteremtői között emlegetnek." A kölcsünügy végső döntés céljából ínég egyszer a jóvátételi bizottság elé került s a bizottság, aminthogy már nem is lehetett kétséges, zálogjogát a kölcsöns/.olgálat idejére felfüggesztette s hozzájárult a Népszövetség rekonstrukciós tervezetéhez is. (Február 21.) Március 14-én a kisentejQie képviselőd is aláirtak a prolokoHuniot s néhány napra rá Bethlen a nemzetgyűlésen már elő is terjesztené rekonstrukciós törvényjavaslatait. Ezek kétheti nehéz vita után tető alá is kerültek (április 17.1. A Népszövetség főbiztosa, Mr. Jeremiás Smitih, május 1-én megkezdte tevékenységét, a Nemzeti Bank május 24-én megalakult, a népszövetségi kölcsön! július elején a külföldön sokszorosan túljegyezték: a rekonstrukció nagy müve temérdek akadály legyőzése után megkezdődött. Pedig ezek az akadályok igen súlyosak voltak. Miközben Bethlen minden erejét megfeszítette a pénzügyek rekonstrukciója érdekében, a társadalmi és belpolitikai viszonyok konszolidációját, amire éppen oly nagy súlyt fektetett, súlyos események zavarták. Már egy rövid és felületes felsorolása ezeknek az eseményeknek is szemléltető képet nyújthat a helyzetről: 1923 augusztusában háromnapos nio/iionyvezető-sztrájk volt az országban: ugyancsak augusztusban, majd novemberben a rendőrség tiltott toborzásra, fegyveres puccsra irányuló államellenes szervezkedésekel fedezett fel; november 16-án jobboldali elemek bombamerényletet kíséreltek meg a francia követség ellen; deeemberben szörnyűséges bombamerénylet történt Csongrádon, mely napfényre hozta az úgynevezett Alföldi brigád viseli dolgait: 39