1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Képviselőház - Bethlen István gróf
útnak indult. Mindenekelőtt megteremtette az eredményes külpolitika első feltételét: személyes érintkezésbe került azokkal a tényezőkkel, amelyek elhatározó súllyal bírtak a világpolitikában; elérte azt, hogy a magyar pénzügyi problémából világprobléma lett és elérte, mint az egységes pártban május 29-én mondotta, hogy: „Magyarország, mely röviddel ezelőtt még magára hagyottan küzdött az idők viszontagságai ellen, többé nem áll egyedül Európa fórumán. Két nagyhatalom. Anglia és Olaszország, mellettünk foglalt állást. Anglia, mely önzetlenül fáradozik finan (iáink rendezésén és Itália, amelynek nincs egyetlen érdeke, amely a mieinkkel ellentétes volna s mely önzetlenségének és nagylelkűségének nagyszerű tanújelét adta akkor, amikor a jóvátételi bizottságban oly indítványt tett. mely nekünk praktikus szempou tokból is megfelelt volna." Hazatérése után Bethlen terve érdekében erőteljesen folytatta belső konszolidációra irányuló politikáját, bár sok nehézséggel kellett megküzdenie e téren továbbra is, olykor pártja egyes frakcióinak túlzott ambíciói miatt is. Egyszer a kisgazdacsoport okozott gondot neki. másszor Gömbös Gyula csinált Irón tot ellene, — de sikerült minden bajon úrrá lennie s még ez évben újra felvette a kölcsöntárgyalások fonalát, .lunius 14-én jegyzéket intézett a jóvátételi hatalmakhoz, amelyben azt kérte, vegyék revizió alá a jóvátételi bizottság emiitett határozatát s módosítsák azt olyként, hogy a kölcsön megszerzése lehetségessé váljék. Mivel közben a kisentente ellenállása a kölcsönakcióval szemben jelentékenyen enyhült s a reparációs bizottság magatartása felöl is jobb hirek jöttek, Bethlen szeptember 1-én Daruváry akkori külügyminiszter és Kállay Tibor kíséretében Genfbe utazott, hogy a Népszövetség tanácsülése alkalmából olt összegyülekezett külföldi államférfiakkal újra megkezdje tanácskozásait. Már Benea dr.-ral, a cseh külügyminiszterrel való első találkozása után meg leheteti állapítani, hogy a kisantant a zálogjogok fel lüggesztését többé nem fogja ellenezni s a Genfben Nincsics jugoszláv külügyminiszterrel és Titulescu román fődelegátussal folylalotl tárgyalásai nyomán kialakult kedvezőbb atmoszféra jutott kifejezésre a jóvátételi bizottság október 174ki határozatában. A bizottság most már kijelentette, hogy kész felfüggeszteni zálogjogait s egyben felszólította a Népszövetséget, hogy az érdekelt hatalmakkal s a magyar kormánnyal egyetértésben dolgozza ki a rekonstrukció tervét, melynek magában kell foglalnia a Népszövetség I a hitelező államok ellenőrzésére vonatkozó határozatokat is. A dolgok most már gyorsan fejlődlek. A Népszövetség pénzügyi bizottsága Londonban (november 30-án) megtartott ülésén *8
