1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Zsitvay Tibor dr.

Kecskemétre, ahol mini még emlékezetes, a megszálló román (sapatok kivonulása után az ellenforradalmi szenvedélyek rendkívül vadul lobbantak fel, Krélyével és higgadtságával azonban -ikerült úrrá lennie a szenvedélyek felett s a város ós környékének nyugalmát és közbiztonságát, különösen a városi rendőrségnek soronkivül történt államosítása után helyreállítania. Állásától 1920 májusában saját kérésére felmentetvén, visszatért ügyvédi hivatásához és átvette az Államvasutak vezető-ügyészi állását, de fenntartotta összeköttetéséi Kecskemét városával, — melynek törvényhatósági bizottsága, állásából való távozásakor egyhangú elismerését és ragaszkodásai nyilvánította iránta, — s amelynek különböző rétegei számtalanszor hivlák meg ünnepi beszédek, előadások és gyűlések tartására. Egy ilyen nagygyűlésen történt 1921 őszén, hogy a város népe az ő kezdeményezésére egy ,,egységes*' kormányzópárt megalapítása mellett foglalt állást és Bethlen István ekkor tette meg az egységespárt megalapítását jövendő politikája gerincévé. Az 1922. évi általános választásokon Kecskemét város II. kerülete képviselőjévé választolta s ezzel uj szakasz nyílt nyilvános pályáján, mely a következő években legmagasabb közjogi méltóságokba emelte. Miközben rengeteget fáradozott Kecskemét fejlesztésén (bél lányai templom és huszonnyolc tanyai iskola, leánygimnázium, praepai andiai internátus, városi múzeum, uj postapalota és számos más intézmény létesítése fűződik a nevéhez s az ő kezdeményezésének köszönhető a tanyavilág posta- cs telefonhálózata, a tiszaugi vasúti és közúti híd, nemkülönben az nj piarista gimnázium felépítése is), egyre nagyobb tekintélyt s/erzett magának a nemzetgyűlésen s a Ház, miután már 1924 március 20-án alelnökévé választotta, 1920 október 19-én egyliangn választással elnöki méltóságába emelte. Klasszikus elnöki székfoglalója országszerte méltó feltűnést kellett s általános elismeréssel találkozott a mód is, amellyel a házszabályokat amaz izgalmas időkben, nagy elődök szellemében kezelte; a nemzetgyűlésnek időközben bekövetkezett feloszlatása miatt magas méltóságát ezúttal csak rövid ideig viselhette ugyan, de az 1927 telén Összeült képvielöbáz i január 31-én) szintén elnökévé választolta s kivételes egyénisége a most következő években rendkívüli arányokban bontakozott ki. Az a beszéd, amellyel az elnöki méltóságot újra elfoglalta, hatásában méltóan sorakozott korábbi elnöki megnyilatkozásaihoz. Miként atyja mintaképe volt a ,,jó bírónak", ugy ö példányképe volt a jó elnöknek: igazságszerető, méltányos és pártatlan s ezért osztatlan tiszteletnek és nagyrabecsülésnek örvendett a Ház minden oldalán. Igen népszerű volt az újságírók kíiiében is. Ugy nemzetgyűlési képviselővé történt :i2ti