1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Zsitvay Tibor dr.

megválasztásakor, amikor a politikai hírlapírók élén Lenkey Gusztáv, a Magyar Országgyűlési Hirlapludósitók Szindikátusának elnöke üdvözölte, mint másodízben történt megválasztásakor, amikor Rákosi Jenő vezette elébe a parlamenti újságírókat, öl atyja méltó fiaként köszöntve, olyan beszédeket mondott, amelyek a politika kimagasló eseményei voltak. Pesthy Pálnak, az igazságügyminisztérium éléről való távozásakor uj szakasza nyilt meg még egyre emelkedő nyilvános pályájának: a kormányzó 1929 tavaszán igazságügy miniszterré nevezte ki. Uj magas állásában működésének első periódusa, a nehéz idők követélményeihez simuló korszerű igazságügyi reformok jegyében telt el. Nevéhez fűződik a birói végrehajtásra vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1929:X1V. te, a katonai büntető kódexnek (1930:11. és III.), a kir. közjegyzők nyugdíjintézetéről alkotott 1932 :IV. te, továbbá egy modern nagy jogalkotást jelentő törvény, a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról szóló 1932 :V. te. megteremtése. Átfogó nagy koncepció a törvénykezés egyszerűsítéséről létrejött törvény (1930.XXXIV.), mely az igazságszolgáltatás menetét meggyorsította és az ítélkezés alaposságának fenntartása mellett nagy mértékben leegyszerűsítette. Legszemélyesebb alkotása a birói képesítési pótlékról, valamint a kincstári jogügyi igazgalóság fogalmazási szakához tartozó egyes állásoknak a királyi itélőbirák státusába való besorozásáról szóló 1930. évi XLIII. te, mely mostoha időkben igen jelentékeny lépést jelentett a külön birói és ügyészi státus visszaállítása felé és ezzel a birói kar függetlenségéhez fűződő nagy érdekeket erős védelemben részesítette. A kartelitörvény (1931 :XX.) megteremtése éppen ugy fontos állomása miniszterségének, mint ahogy nagy reformgondolatokért lelkesedő egyéniségével kapcsolatban fogja feljegyezni jogéletünk azt az érdemét, hogy a magyar jogi géniusz tükrének, Magyarország Magánjogi Kódexének törvényhozási tárgyalását külön törvénnyel (1931:XXII.) szabályozta. A földbirtokviszonyok terén előállott nagy nehézségek elhárítását célzó, és a földleherrendezés végrehajtására szükséges intézkedésekről alkotott 1931:

VIII. te, a világválság nyomán támadt pénzügyi nehézségek elhárítására törekvő kivételes magánés hiteljogi jogszabályok megalkotása, a csödönkivüli kényszeregyezségi értékesítés rendjének uj alapokra való fektetése, a jelzálogról szóló 1927:XXXV. te életbeléptetése, valamint a földbirtokrendezés befejezése végett szükséges jogszabályok kiegészítése szintén az ö működésének jelentős állomásai. Legújabb időben az ügyvédi kar régi kívánsága teljesült, amikor a csődtömeggondnoki és vagyonfelügyelői kirendelések ügyét szabályozta. 327