1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Zichy János gróf dr.

nagy feltűnési kelleit, mondott le. Az 1010-iki választásokon négy helyen is fellépett. Szabadbárandon. Egerben és Pécsett választották meg s ö az egri mandátumot tartotta meg. A kultusztárcáról valé) lemondása után is tagja maradt a munkapártnak, később azonban, már a háború alatt, egy Tisza Istvánnal támadt konfliktusa miatt, kilépett e pártból, még pedig anélkül, hogy valamelyik másikhoz csatlakozott volna. A Wekerlekabinetben isméi kultuszminiszter volt. (1018 május 8.—1918 október 23.) Császári és királyi kamarás s 1908 óta valóságos belső titkos tanácsos. Ismeretes, hogy néhai Ferenc Ferdinánd trónörökösnek bizalmasai közé tartozott. A főherceghez való bizalmas viszonya egy izben súlyos konfliktushoz vezetett Széli Kálmán akkori miniszterelnök és a trónörökös között. A trónörökös ugyanis Pétervárra készült 1899-ben, a cári udvar látogatására s a magyar főurak, közül Zichy János grófot óhajtotta magával vinni. Széli Kálmán ezl rossz néven vette, mert Zichy János, mint a néppárt elnöke, exponált ellenzéki politikus volt a panaszt emelt a királynál, aki aztán rávette a trónörököst eredeti terve elejlésére. A főherceg engedni volt kénytelen és Festetics Tasziló herceg kíséretében ment Pétervárra. Zichy János gróf egyébként később elvesztette a főherceg kegyeit, még pedig azért, mert mint kultuszminiszter megszervezte és felállította a görög-katolikus magyar püspökséget. A kommün alatt Bécsben tartózkodott s részt vett a Bethlen István gróf vezetése alatt lefolyt ellenforradalmi mozgalmakban, az alkotmányos viszonyok helyreállítása óta pedig egyik vezére a legitimista mozgalomnak. Az első nemzetgyűlés feloszlatása után ö hivta létre a Nemzeti összetartás Klubját, amelyben legitimista politikusok csoportosulnak. E klubban és általában a legitimista mozgalomban több szenzációs beszédben szállt síkra Ottó királyért. A második nemzetgyűlési választáson mint pártonkívüli jelölt kapott mandátumot a lövői kerületben s most kezdődő ujabb parlamenti szereplése során arra törekedett, hogy a mérsékelt politikusok tömörítésével szolgálja a nemzeti konszolidációt. Ezért egy időben élére állt annak a csoportosulásnak, amely a parlamentben helyet foglaló pártköteléken kiviil álló politikusok között óhajtott szorosabb kapcsolatot teremteni. Később ugyancsak ezért hozta létre a Keresztény Gazdasági Pártot, majd< ennek a keresztény szociális párttal történi fuziiója után a Keresztény Gazdiasági és Szociális pártot, melynek ezidőszerinl is ö az elnöke s melynek programjával választották meg 1926-ban Győrött és Móron (az utóbbi mandátumról lemondott) és 1931ben az adonyi kerületben. Parlamenti felszólalásának mindig 21* 323