1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Zsigmond Gyula dr. - Zsindely Ferenc dr.

erős visszhangja volt. Igen nagy feltűnést keltett a frankvitában elhangzott beszéde, amelyben megvédte Bethlent és legújabban (1931 november 10-én) elmondott beszéde, amelyben viszont ellene fordult Bethlen Istvánnak, a „magasabb kormányzati eti'ka" követeléséi támasztva vele szemben. Megalakulása óta elnöke az Országos Katholikus Szövet­ségnek. ZSIGMOND GYULA DR. (Nagyvázsony) 1884 február 24-én született Kecske­méten. Az ottani piarista gimnáziumban tett érettségit, azután a kassai gazdasági akadémia hallgatója volt, majd pedig a bu­dapesti tudományegyetemen államtudományi doktori diplomát szerzett. Állami szolgálatba • lépve, eleinte a kereskedelmi minisztérium­j^^H^S ban és a budapesti postaigazgatóságnál dol­Mt I gozott, később az államrendőrségnél teljesi­\ jM lelt szolgálatot, ahol már rendőrkapitányi I^^^^^M rangot ért el, amikor 1920 decemberében betegsége miatt nyugdíjaztatta magát. Az Országos Társadalom­biztosító Intézet átszervezésekor titkárrá nevezték ki az intézet­hez s ül működött mint osztályvezető 1931-ig, országgyűlési kép­viselővé történt megválasztásáig. Nagyvázsonyban választották meg pártonkívüli ellenzéki programmal és megválasztása után az ügynevezett Huinyady-csoporthoz csatlakozott s most azzal együtt a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt hoszpitánsa. ZSINDELY FERENC DR. (Komárom) Komáromban szü leteli. 1891 december 25-én A komáromi kir. törvényszék utolsó magyar elnökének a ha. JogOl tanult, végig­küzdötte a háborút, azután Komárom vár­megye szolgálatába lépeti. — szolgabíró, al­jegyző, tb. főjegyző és főispáni titkár volt. Később mint miniszteri segédtitkár szolgált a „nemzeli kisebbségek" rövid ideig (1919— 1920) fennállott minisztériumában s 1921 óla a pénzügyminisztérium státusához tar­tozik, ezi'lőszerint (1931 október) minisz­324

Next

/
Oldalképek
Tartalom