1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Zichy János gróf dr.

ZICHY JÁNOS GRÓF DR. (Adony) 1868 május 30-án született Nagylángon. Középiskolai tanulmányait a jezsuiták kalksburgi intézetében kezdte s a székesfehérvári cisztercita főgimnáziumban fejezte be. Egyetemi tanulmányait Berlinben és Budapesten végezte. Jogot hallgatott s 1892-ben az államtudományok doktorává promoveálták. Egyetemi polgár korában ő alapitottta a Szent Imre-kört, mely később a katolikus egyetemi ifjúság legnagyobb intézményévé s a Szent Imre-kultusz centrumává fejlődött. Ennek az intézménynek máig is elnöke. Tanulmányainak és csaknem egész Európára kiterjedő nagy utazásának befejeztével 1893-ban közigazgatási szolgálatba lépett Fejér vármegyében, de mikor 1894-ben cenzusos alapon tagja lett a főrendiháznak, megvált a közigazgatástól, hogy magát a politikai életnek szentelhesse, amelyben aztán főként az egykori Országos Néppárt s az Alkotmánypárt, majd pedig a Munkapárt kebelében nagy karriert futott meg. 1896-ban a zurányi kerület választotta képviselőjévé néppárti programmal, s 1901-től 1910-ig a szabadbárándi kerületet képviselte az országgyűlés képviselőházában. 1903-ig elnöke és vezérszónoka is volt az országgyűlési néppártnak. Ebben az évben lemondott az elnökségről, mert a katonai létszámemelés körül kitört obstrukciót, amelyben pártja teljes erővel vett részt, nem helyeselte s egy évvel utóbb, 1904 őszén, kilépett a pártból is. A néppárt akkoriban, a Tisza István által előterjesztett házszabályszigoritás ellen foglalt állást, ő azonban ezt maga is szükségesnek tartotta s pártja álláspontját nem tudta összeegyeztetni a magáéval. Pártokon kivül maradt ekkor egész 1906 májusáig, amikor az országgyűlési alkotmánypárthoz csatlakozott. Belépő nyilatkozatában azt a fontos kijelentést tette, hogy az egyházpolitikai törvények revíziójának kérdése — a néppárt programjának tudvalevőleg ez volt a gerince — elvesztette az aktualitását, ami kétségtelenül jelentékeny eltolódást jelentett politikai felfogásában. Az alkotmánypárt feloszlása után Zichy János a nemzeti munkapárthoz csatlakozott s a király 1910 március 1-én KhuenHéderváry Károly gróf kormányában, boldogult Ferenc Ferdinánd trónörökös egyenes kívánságára kultuszminiszterré nevezte ki. Tárcájáról 1913 februárjában a Désy—Lukács perben tett tanúvallomása miatt, mely pártjában s a minisztertanácsban is 322