1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Wolff Károly dr.

WOLFF KÁROLY DR. (Budapesti budai kerület) 1874 október hó lén, Érsekújváron, Nyitra vármegyében született. A németprónai Wolff-család sarja. Ez a család 700 évvel ezelőtt telepedett meg Nyitrában s 1632-ben II. Ferdinándtól kapta a magyar nemességet. WolíT Károly Érsekújváron és Trencsénben végezte középiskolai tanulmányait, amelyeknek befejezése után a pozsonyi jogakadémián s a budapesti tudományegyetemen jogot hallgatott, közben pedig Lipcsében, Halleben s Berlinben töltött néhány szemesztert. 1896-ban bírói pályára lépett. Mint joggyakornok kezdte a trencséni kir. törvényszéknél; 1898-ban a nagybiccsei járásbírósághoz aljegyzővé nevezték ki és innen került a birói képesítés megszerzése után az igazságiigyininisztériumba, ahol a törvényelőkészítő osztályban működött és tagja volt a Polgári Törvénykönyvet előkészítő bizottságnak is; a kötelmi jogi rész indokolása akkori szövegében túlnyomó részben ftl <> munkája. 1901-ben, mikor a bécsi föudvarnagyi hivatalnál magyar bírói előadói állást szerveztek, Plósz Sándor, akkori igazságügyminiszter előterjesztésére I. Ferenc József I. osztályú udvari fogalmazóvá nevezte ki. 1906-ig működött a bécsi föudvarnagyi hivatalnál, miközben udvari titkár lett. 1906-ban osztálytanácsossá nevezték ki a külügyminisztériumba, ahol Aerenthal báró külügyminiszter alatt, mint a magyar közjogi ügyek előadója dolgozott. Ebben a minőségében vett részt a magyar föudvarnagyi bíróság megszervezésében Tőry Gusztáv igazságügyi állani titkár oldalán. Mikor aztán az 1909. évi XVI. törvénycikkel a magyar föudvarnagyi bíróságot tényleg felállították, a király őt nevezte ki annak első elnökévé. Ezt az állását mind a mai napig megtartotta. 1915-ben a király a Lipót-renddel tüntette ki. Az összeomlás után, mikor a föudvarnagyi bíróság állami zárlati bírósággá alakult át s az összes király javak kezelését és felszámolását rábízták, WolíT Károly, aki ekkor is hivatala élén maradt, Károly király egyenes felhatalmazására tette le a fogadalmat az egész udvari személyzettel együtt a Nemzeti Tanács előtt; óvatos taktikával és a proletárdiktatúra alatt tanúsított passzív rezisztenciával sikerült az egész koronavagyont s a király magánvagyonát — köztük 39 métermázsa sulyu czüstszerviszt — az utolsó darabig megmentenie. 319