1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Képviselőház - Putnoky Móric - Rakovszky Iván dr.
igazgatástól: 1910-ben az általános választások alkalmával a turóc megyei stubnyai kerület munkapárti programmal képviselőjének választotta. Ez volt későbbi nagy politikai karrierjének első állomása. A háborús parlamentben eleinte a közigazgatási, majd a pénzügyi bizottság előadójaként jutott szerephez, ö volt a munkapárt közigazgatási reformjavaslatának egyik alkotója és bizottsági előadója. A javaslat, mint ismeretes, a háború kitörése folytán már nem válhatott törvénnyé. A háború alatt egyébként, mint a turócmegyei Vöröskereszt elnöke szerzett érdemeiket, több hadikórház felállításával. Egyideig miniszteri biztosa volt a besztercebányai koleramegíigyelő intézetnek is. Mikor német csapatok vonultak be az országba a Kárpátok védelmére, a kormány őt, mint országos polgári biztosi, a német csapatok parancsnoksága mellé rendelte. 191.') májusában korosztálya behivatván, leimentését nem vette igénybe és bevonult az első honvédhuszárezredhez, amelynek kötelékében szolgált a harctéren 1917 közepéig. Midőn a Tisza-kormányt az Kslorházy-kabinet vallotta fel, RakovszJky Tiszával együtt ellenzőkbe vonult. Ebben az idöl>en nagy sikerl aratolt egyik parlamenti beszédével, melyben az akkori demokratikusnak nevezett kormányzat közigazgatás] módszereit ostorozta. Az Összeomlás után neszt veit Bethlen István gróf ellenforradalmi mozgalmaiban, amiért aztán a proletárdiktatúra alatt üldözéseknek volt kitéve. Az elfogatás elöl a csehek által megszállt területre menekült, ahol ettől kezdve mintegy két és fél évig tartózkodott. Nevezetes szerepe volt itt a szlovenszkói magyar pártok politikai életében; a magyar pártok egyesülése érdekében 1920-ban látrafüredre egybehívott emlékezetes nagygyűlésen ő elnökölt. Visszatérve Budapestre, több politikai megbízatást vállalt. Egyehek közöli részi vett a nemzeti kisebbségeknek Genfben tartolt kongresszusán. Ez időben irta a La minorita magyaré dans la S'lovaquie eimü tanulmányai. Nevezetes beszédet mondóit a vármegyék 1921. évi kongresszusán, amely az akkori belügyminiszter •"H'onnlerveivel foglalkozott. Az általa benyújtott határozati java* lat leszögezi a közigazgalási tisztviselői állások állandóságának szükségességét, 193S-ban a kormányzó a harmadik Bethlen koi mány belügyminiszterévé nevezte ki. Közben az 1922. évi nemzetgyűlési választások során Kőszegen lépett fel, ahol Lingauer Albinnal szemben kisebbségben maradi. Később mégis mandátumhoz jutott: Kállay Tibor pénzügyminiszternek a nyíregyházai mandátumról való lemondása után öt választották meg a nyíregyházai kerület képviselőjévé. Miniszteri működése elsősorban a közrend helyreállításának v olt szentelve. Mikor tárcáját át vei le. az utcai atrocitások még 251
