1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Képviselőház - Putnoky Móric - Rakovszky Iván dr.
napirenden voltak a az országban még bombamerényletek is történtek. Nagy eréllyel fogolt hozzá mind az abban az időben történt, mind a korábbi merényletek ki nyomozásához. A nagy elővigyázatossággal kieszelt bűntények mindegyikénél nem sikerült ugyan a gyanúsítottak ellen az elit élt éléshez elegendő bizonyítékot felmutatni, mégis kétségtelen, hogy erélyes eljárásának meg volt az eredménye: az erőszakoskodások és merényletek megszűntek. Az ellenzék, mely gyakran vad haraggal támadt rá, ugyan sokszor vetelte szemére, hogy a nyomozásoknak nem volt komoly szándékuk, ezzel szemben azonban az történt, bogy több izben éppen ellenkezőleg, a rendőrség közegeit tulerélyes nyomozással vádolták. A csongrádi bombamerénylet gyanúsítottjainak felmentése alkalmával benyújtotta lemondását. Lemondó levele sok félreértésre adott alkalmat s azt sokan a bíróság elleni támadásnak minősítették, holott éppen azzal, hogy a neki alárendelt közegek eljárását megbélyegző Ítélet folytán lemondott, — a független bíróság szavával szemben érzett tiszteletének adoti kifejezést. Rakovszky Iván lemondását egyébként :i kormányzó nem fogadta el. A rend biztosításának munkája akkor egyrészt az ellenforradalom fennmaradt csökevényei, másrészt a kommunizmus még ki irtatlan csirái ellen folyt. Miniszterségének másodiik évéiben aztán sikerüli annyira konszolidálni a belső viszonyokat, hogy a zalaegerszegi internálotáibort, mely az ellenforradalmi időkből maradt fenn s amelyért a kormány sok támadásnak volt kitéve, feloszlathatta. Ezekben az években egyik feladata az volt, hogy a közigazgatási intézményeket a változott viszonyokhoz képest átalakítsa Evégből részletekre menő terveket dolgozott ki, amelyek azonban részben az ultrakonzervatív körök ellentállása folytán, részben, mert az akkori többség előbb az alkotmány reformot óhajtotta megvalósítva látni, nem valósulhattak meg. Megalkotta azonban Ráki >\s/,ky a városi és vármegyei törvényhatóságok reformtörvényeit, melyek közül a fővárosi javaslatot a nemzetgyűlés le is tárgyalta és el is fogadta. Az 1025. évi választójogi javaslat szintén az ő munkája. Emlékezetre, hogy ezt a javaslatot a kormány hónapokig tartó nehéz bizottsági és parlamenti viták után, amelyekben az ellenzék nagy felkészültséggel vett részt, fogadtatta el a Házzal. Feljegyzésre érdemes munkásságot végzett az államrendőrség rekonstrukciója és kivált a székesfővárosi közlekedési rendőrség megteremtése körül is. A l>elügyminisztémum lisztviselői létszámát az uj viszonyokhoz képest erősen csökkentette és a megcsonkított vármegyék egy részét takarékossági és közigazgatási érdekből egyesitette. A belügyminisztérium régi, elhanyagolt épületét 252
