1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Képviselőház - Lázár Miklós
Magyar Távirati Iroda, valamin! t<> I> 1» más nagyjelentőségű közhasznú vállalkozás megalapításában tevékeny része volt. A jog tudományok terén is jeles nevet vivott ki magának. Kisebb-nagyobb műved közölt megemlitendők a következők: Gazdaságpolitikai tanulmányok, Ausztria pénzügyei a 19. század elején (a devalváció kora), Az osztrák devalváció s a lengyel és német valorizáció, Magyarország megerősödésének belső akadályai. Az államháztartás rendbehozatala (1981 szept.). Sokoldalú hasznos és sikeres munkássága elismeréséül a kormányzó 1928-ban kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki. A poli- t tikai életben 1931 májusában lépett előtérbe, amikor Gömbös Gyula oldalán honvédelmi államtitkár lett s röviddel utóbb, az általános választások során Szentes város egységespárti programmal képviselőjévé választotta. Az államtitkári hivatalt azonban nem viselte sokáig. Az összes politikai államtitkároknak 1931 augusztusában államháztartási okokból történt felmentésekor ö is távozott ihivatalából. Azóta újra ügyvédi gyakorlatot folytat. Ka ráfi álíh .lenő lemondása után a kormányzó az Országos Testnevelési Tanács elnökévé nevezte ki. LÁZÁR MIKLÓS (Takaf) 1887 március 22-én született Nyíregyházán. Egyike annak a kevés újságírónak, aki az utóbbi időben az országos politikában érvényesülni tudott. Nyíregyházán és Budapesten járt a gimnáziumba és tizennyolcéves korában már munkatársa volt az akkor Márkus Miksa szerkesztésében megjelenő Magyar Hirlap-nak. Társadalmi, rendőri, törvényszéki és színházi riportot irt lapjának, iradalmi dolgozatai, elbeszélései és versei pedig A Hét ben, Kiss József nagyszerű lapjában jelentek meg. L909-ben a Magyar Hírlap londoni tudósítója s a King's College hallgatója; a Daily Kxpress közli külpolitikai cikkeit. Azután beUtazza Angliát, Franciaországot, Hollandiát és Németországot: 1911-ben a Pesti Napló munkatársa, 1913-ban e lap politikai rovatvezetője és vezércikkírója. Vezércikkeiben az a politikai irány nyert kifejezést, amelyet Apponyi, Andrássy, Désy Zoltán, VáESOnyi és Hadik képviseltek a régi magyar parlamentben. Kzidöben jelent meg Varieté eimü első könyve, amelyei az egész magyar sajtó elismeréssel fogadott. 191