1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Lázár Miklós

1914 augusztusától 1917 őszéig a harctereket járta és pedig két és fél évig mint a császári és királyi sajtóhadiszállás tagja. Harctéri tudósításai, amelyeket a közönség rendkívül szívesen olvasott, a Pesti Napló-ban, Az Est-ben, a Pester Lloyd-ban s a Berliner Tageblatt-ban jelentek meg. Harctéri tudósítói működésének Kari Hans Stróbl, a neves német író, szép emléket állított ,.K. P. Q. Geschichten und Bilder aus dem östeireichisohen Kriegspressequartier" cimü könyvében. Félesztendőt aktiv katonai szolgálatban töltött az orosz fronton. A magyar katonával a harctéren való közvetlen érintkezésének gyümölcse négy könyve: A fronton (öt kiadás), Magyarok dalolnak (négy kiadás), József főherceg katonái és Lembergi emlék, amelyekben a háború hősévé vált magyar parasztnak állított irodalmi jelentőségű emléket. Válogatott harctéri írásai németül, sőt Szebenyey József fordításában angolul is megjelentek, az utóbbiak a Morning Postban, még a háború alatt. Az egyedüli civilista volt a monarchiában, akit a hadseregfőparancsnokság ,,az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásáért" ezüst vitézségi éremmel tüntetett ki. Ezt a kitüntetést a nyolcadik Isonzó-csata idején kapta, amelyet a 20. honvéd gyaloghadosztály kötelékében a San-Michelen és San-Martinon küzdött végig. Egyéb háborús kitüntetései a Ferenc József-rend lovagkeresztje s a koronás arany érdemkereszt; mindkettő a kardokkal s a vitézségi érem szalagján. 1917 telén az akkor létesült uj déli lapuak, a Déli Hirlap-nak lett felelős szerkesztője, — ám sokáig nem maradhatott e lap élén: a Károlyi-kormány uralmának második hónapjában kommunizálta a lapot, őt pedig eltávolította a helyéről. A proletárdiktatúra kitörésekor Bécsbe ment, ahol résztvett a Bethlen István vezetése alatt állolt ellenforradalmi mozgalmakban és osztrák, valamint svájci lapoknak irt cikkeket a bolsevikiek rémuralmáról. Károlyi Gyula gróf nemzeti kormányának megalakulásakor az ellenforradalmi komité küldetésében Szegedre került és ott fejtett ki publicisztikai tevékenységet, amiért aztán a Vörös Újság cikksorozatban támadta s budapesti lakását feldúlták él kifosztották. 1921-ben megindította A Reggel cimü kitűnő és elterjedt hétfői politikai lapját, amelynek a/óla főszerkesztő-tulajdonosa. 1925-ben a demokratikus blokk listáján a székesfővárosi törvényhatósági bizottság tagjának választották meg a XI. választó kerületben. Aktiv politikai szerepe ekkor kezdődött. Első városházi akciója: a bolsevizmus! követő hangulatban igazságtalanul elbocsátott fővárosi tanerők ügyének reviziója, teljes sikerrel járt. A főváros bizottságaiban kifejtett elfogulatlan és komoly szereplésével, valamint a közgyűlésen mondott, alapos fel192