1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Kóródi Katona János - báró Kray István dr.

KÓRÓDI KATONA JÁNOS (Tompa) Nemesi csialádból született Nagybányán, 1890-ben. Szülővárosában végezte a gimnáziumot, aztán jogot hallgatott Budapesten és állainszámvileltani vizsgát tett. Egyetemi hallgató korában részt vett a Szent Imre Kör, a Széchenyi Szövetség s az Egyetemi Kongregáció mozgalmaiban, de főként a Gallilei Kör elleni küzdelmekben. 1912-ben Szaitmármegye szolgálatába lépett; eleintén tb. szolgabíró volt. késeibb főispáni titkár Nagykárolyban. A világháborúban négy éven át katonáskodott. A komnuinisták Szatmáron fogságban tartották az oláh csapatok bevonulásáig. Később Mátészalkán tb. főszolgabíró lett és a Csonka Szalmái vármegye c. lapot szerkesztette. 1921-ben ;i csonkaszabadkai (tompái) kerület keresztény nemzeti programinál beküldte a nemzetgyűlésbe, amelynek alkotásai közül a trónfosztó törvényt legitimista érzelmei miatt meg nem szavazta. 1922-től a keresztény szociális mozgalomban és a Szent Korona Szövetség keretében fejtett kj érdemes munkásságot, mig 1931-ben régi kerületében egységespárti programmal megválasztották báró Podmaniezky Endrével szemben. Tagja az Ébredő Magyarok Egyesülete országos választmányának, a Nemzeti Összetartás Köre politikai bizottságának s több nemzeti és katolikus jellegű szervezetnek. BÁRÓ KRAY ISTVÁN DR (Zalaegerszeg) 1887-ben születelt Lőcsén. A budapesti egyetemen avatták államtudorrá s 1914-ben fogalmazó, majd udvari titkár lett a bécsi kabinetirodában. A háborúban a kiváló ősének, báró Krav Péter táborszernagynak nevét viselő 67-ik gyalogezred tartalékos hadnagyaként vett rés/t és mint IV. Károly király titkára, az ö kíséretében járta végig az összes frontokat. IV. Károlynak egyik legmeghittebb bizalmasa volt és hűséggel ki is tartott mellette a király száműzetése után is. 1923-ban a népjóléti minisztériumba osztálytanácsossá 182