1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Herczegh Béla

lilán közigazgatási pályára lépett. Hajdumegye szolgabirája volt egyideig, azután főispáni titkár Ugrón Ákos udvarhelymegyei, majd Haller János gróf udvarhely- és marostordiamegyei főispán mellett a belügyminisztérium státuséban. Utóbbi állomásán Ma­rosvásárhelyen a közjognak és közigazgatási jognak volt előadója a jegyzői tanfolyamon, továbbá igazgatója a megyei internátus­nak és jegyzője a székely iparfejlesztési bizottságnak. 1912-ben a belügyminisztériumba rendelték szolgálattételre s itt 1917-ben osztálytanácsosi rangban főnöke lett a városi közigazgatási ügy­osztálynak. Ebben a minőségben többek között a Wekerle-féle városi törvény egyik szerkesztője volt. A forradalom idején mi­niszteri tanácsossá lépett elő s a menekült jegyzők és közigazga­tási tisztviselők kormánybiztosa volt, utóbb helyettes államtit­kári címmel. Debrecenben a Kispolgárok és Földmivesek pártja szavaza­taival kapott mandátumot 1922-ben a nemzetgyűlésbe, hasonló­képpen 1926-ban és 1931-ben is most már lajsitromos szavazással. A törvényhozás Házában elejétől fogva az ellenzék erősségei közé tartozott. Szabadelvű felfogása érvényesült a politikai viták­ban, amelyekben ia szabadságjogok rendithetetlen harcosa volt, széleskörű közigazgatási jogi és gyakorlati tudással az állami, megyei és községi adminisztráció kérdéseiben és mély szociális érzékről tett tanúságot, ha társadalompolitikai kérdésekhez szólt hozzá. Vezérszónoka volt sokszor — igy a frankvitában is — pártjának, amelyben az ellenzék belső villongásai ádején mindig ;iz egységes fellépés szükségességét hangoztatta. Szülővárosában, Debrecenben kivételes népszerűségnek örvend s mint az ottani Függetlenségi Kör elnöke nagy befolyással bir városi közügyek­ben is. 1931. nov.Hben a független kisgazdapárthoz csatlatkozott. HERCZEGH BÉLA(Kunhegyes) 1874-ben született. Középiskoláit a ko­lozsvári ref. főgimnáziumban, jogi tanulmá­nyait a kolozsvári és budapesti egyetemeken végezte. Mindkét főiskolán az Egyetemi Kör elnöke volt. Ügyvédi oklevelét Budapesten szerezte s 1902 óta gyakorló ügyvéd Kisúj­szálláson, ahol mint közbirtokossági ügyész is működik. A háborúban népfelkelő főhad­nagy volt. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatósági bizottságának örökös válasz­tott tagja és a vármegye közigazgatási bizott­!) 129

Next

/
Oldalképek
Tartalom