1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Képviselőház - Herrmann Miksa dr.
ságának és a kir. Kúria ügyvédi tanácsának is tagja. A hevesnagykunsági református egyházmegye gondnoka és tb. vármegyei főügyész. A k/unhegyesi kerület, 'mint az egységes párt jelöltjeit 1922-ben nemzetgyűlési képviselővé választotta. Mint ilyen, tagja volt a frankhamisítás politikai hátterének megvizsgálására kiküldött parlamenti vizsgálóbizottságnak is. A nemzetgyűlésen a költségvetési vitákon kívül a választójogi javaslatnál, a frankhamisitási ügy parlamenti tárgyalásánál, a felsőházi törvényjavaslatnál és az igazságügyi javaslatoknál szólalt fel. Kerülete 1926ban egyhangúlag választotta meg országgyűlési képviselővé. A képviselőház ülésein főleg igazságügyi és közgazdasági javaslatok tárgyalásán vett részt felszólalásaival. A legutóbbi képviselőválasztás alkalmával újra egyhangúlag nyerte el a kunhegyesi mandátumot. A képviselőház egyik jegyzője. 1868 október 30-án született Selmecbányán, ahol édesatyja a bányászati és erdészeti főiskola tanára volt, még akkoriban, mikor ezt az európai hirü intézetet, melynek tanitási nyelve azidőtt a német volt, messze küllőidről jött hallgatók is 'tömegesen látogatták. Hajlamai már korán a technikai tudományok felé vonzották s ezért, miután középiskolai tanulmányait a szegedi állami főreáliskolában elvégezte, a bécsi műegyetemre iratkozott be s itt is nyert gépészmérnöki oklevelet. Egyideig a bécsi műegyetem asszisztense volt Kick hírneves technológus mellett, majd a Schultz és Goebel-féle l)écsi vasgyár gépszerkesztési irodájában dolgozott. Hazatérve a Szabadalmazott Osztrák-Magyar Államvasuttársaság (Stég) resicabányai müveinél, Magyarország akkor legnagyobb gépgyárában vállalt állást s ott rövidesen a gép- és hidszerkesztési üzem főmérnöke lett. Közben a Stég aninai és domán-szckuli kőszén- s dognácskai vasbányáiban szerzett gyakorlati bányászati ismereteket. 1899-ben rendkívüli, 1900-ban pedig rendes tanárrá nevezték ki a Selmecbányái bányászati és erdészeti főiskolára, melynek két éven át rektora is volt. 1912 óta a budapesti Józsefműegyetem nyilvános rendes tanára; 1907-től 1921-ig a gépészmérnöki kar dékánja volt. Tulajdonképpeni szakmájia a gépszer kesztés, de ugy tudományos, mint gyakorlati működése kiterjed 130 HERRMANN MIKSA (Sopron)