1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Friedrich István

főhadnagyi, később századosi rangban; gépfegyverszakasz- és századparancsnok volt 1916 augusztusáig, amikor súlyos sebesüléséből való felgyógyulása után fölmentették és közigazgatási szolgálatra rendelték. Harctéri kitüntetesd: III. osztályú katonai érdemkereszt, ezüst és bronz Signum Laudis és II. osztályú német vaskereszt. A forradalom' kitörése után Esztergomban ő szervezte meg a városi polgárőrséget s ennek mindaddig, amig a kommunistauralom garázdálkodásai meg nem kezdődtek, parancsnoka is volt. Ez az őrsereg nehéz viszonyok között, — a vármegye egyes községeiben súlyos kimenetelű rendzavarások történtek, — a katonai helyőrséggel karöltve, elismerésreméltó módon töltötte be feladatát. Neki magának egyébként is nagy és érdemes része volt abban, hogy a megyei polgárság fegyelmezettsége és felkészültsége gátat vetett minden komolyabb felforgatási törekvésnek. Megyei szolgálata alatt minden állásában nagyrabecsült tagja volt a tisztviselői karnak s nagy népszerűséget szerzett Esztergom közéletében is. Városa és megyéje minden nyilvános mozgalmából kivette a maga részét és a helyi kereszténypárt életében is tekintélytea szerepet játszott. Az 1926. évi választások során elhódította a dorogi kerületet a szociáldernokratapárttól s ezidőszerint is mint a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt tagja foglal helyet a képviselőházban a dorogi mandátummal. Parlamenti beszédei rendszerint közigazgatási, szociális és gazdasági problémák körül forogtak. FRIEDRICH ISTVÁN (Budapesti étzaki kerület) 1883-ban született Malackan, Pozsony vármegyében, ahol édesapja gyáros és gyógyszeres* volt. Középiskolai tanulmányait a pozsonyi főreáliskolában végezte, azután pedig a budapesti műegyetemen tanult, ahol mérnöki oklevelet kapott. Ezenkívül jogot is hallgatott Budapesten és Berlinben. Tanulmányainak befejeztével Berlinben az Allgemeine /Elektrizitátsgesellsnhaftnak volt a mérnöke, majd a főmérnöke. 1908-ban gépgyárat alapitott Mátyásföldön, melytől 1920-ban megvált. Közvetlenül a világháború előtt Károlyi Mihállyal, akinek már 1912 óta párthíve volt, részt vett annak amerikai körútján, melyről hazatérve, a franciák Cher* 102