1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.

Képviselőház - Friedrich István

bourgban internálták. (1914 július.) A bresti táborba került, abol egyideig tűrte a fogságot, később azonban Spanyolországon és Itálián át sikerült hazajutnia. Itthon nyomban katonai szolgálatra jelentkezett s a háborút mint tartalékos tüzérfőhadnagy küzdötte végig. Neve a politikai életben a Károlyi forradalom idején kezdett szerepelni. Ott volt az úgynevezett „lánchídi csatában", mely alkalommal meg is sebesült, de egyúttal az események homlokterébe jutott. Rövidesen hadügyi államtitkár lett Károlyi gróf kormányában, de mikor arról kellett meggyőződnie, hogy a helyzet mindjobban balra tolódik, kivált a Károlyi-kormányból. A proletárdiktatúra alatt fontos szerepe volt minden ellenforradalmi mozgalomban. A vörösök letartóztatták és halálra Ítélték, de sikerült megmenekülnie s rejtekhelyéről azután is részt vett a mozgalom vezetésében, amíg 1919 augusztus 6-án a cselekvés terére lépett. Eltávolította a proletárdiktatúra bukása után alakult Peidl-kormányt s József főherceg megbízásából megalakította a nemzeti kormányt, amelynek miniszterelnöke lett. Helyzete a román megszállás alatt rendkívül súlyos volt; egy ízben csak az angol és az amerikai misszió gyors közbelépése mentette meg az elfogatástól. Mikor 1919 novemberében Sir George Clark közbenjárására megalakult az összes pártok részvételével a koncentrációs kormány, a hadügyi tárcát vállalta. Mint hadügyminiszternek jelentékeny része volt a nemzeti hadsereg megszervezésében. A Huszárkormány lemondásával ő is megvált tárcájától. A miniszterelnöksége alatt alakult Keresztény Nemzeti Pártnak elnöke volt s ö vitte keresztül ennek a pártnak a keresztényszociális párttal való egyesülését. Az uj párt, a „Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja", nagy sikerrel vett részt a nemzetgyűlési választásokon, amelyeket az ő erősen demokratikus választójogi rendelete alapján tartottak meg 1920 januárjában. Ö maga Wekerle Sándorral szemben kapott mandátumot a budapesti belvárosi kerületben. A kormányból való távozása után a politikai események lassanként ellenzékbe sodorták. E/ időben történt, hogv az ügyészség a Tisza István gróf meggyilkolása miatt támadt bünperben vádat omeJlt ellene, minit felbujtó ellen. A nemzetgyűlés saját kérelmére felfüggesztette mentelmi jogát sekkor (1921 nyarán) hetekig áílíl ott a bünper középpontjában, míg az ügyészség július 9-én az ellene emelt vádat el nem ejtette. Kevéssel utóbb egyik vezére volt a nyugatmagyarországi felkelésnek. Mivel azonban az ántánt szeptember 7-iki jegyzékében Nyugatmagyarországból való eltávolítását követelte s a kormány e követelésnek engedni volt kénytelen, ebbeli szerepének hamarosan vége szakadt. IV. Károly király októberi kísérlete körül nem voll aktív szerepe; a kormány mégis 103