1931–1935. évi országgyűlés Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931.
Képviselőház - Schandl Károly dr.
viselőnek nem jelölték. Egyike volt Pest vármegye legképzettebb és legnépszerűbb tisztviselőinek s éppen ezért a vármegyében nagy tekintélyre tett szert. Vezető tagja számos gazdasági egyesületnek s az aszódi járás kulturális és gazdasági testületeinek. A Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesületének egyik prominens tényezője. A legutóbbi általános választások alkalmával Aszódon nagy többséggel választották meg egységespárti programmal a keresztényszocialisták jelöltjével, Pulim ann Károlylyal szemben. SCHANDL KÁROLY DR. (Deuecser) 1882-ben született Hakonybélben, — a Dunántúl ez együk legrégibb településű községében, amelyet még Sze.nl István királyunk alapított az ottani hires apátsággal együtt. Középiskolai tanulmányait a győri bencés gimnáziumban, jogi stúdiumait a budapesti tudományegyetemen végezte. Már diákévei alatt is abban a politikai légkörben imozgott, amelyben később karrierje aránylag igen fiatalon vitte magas pozícióba. Ügyvezető elnöke volt a Szent Imre-Körnek, egyik alapitója s első elnöke az Országos Széchenyi Szövetségnek. A körülötte csoportosuló ifjúsággal, melynek Magyar Keresztény Ifjúság cimü lapját ő szerkesztette, tanulmányi kirándulásokat rendezett az alföldi falvakba s az agrárszociális zavargások idején hazafias szociális akciót kezdett a földmivesnép kőiében. Ekkor irányult rá a Magyar Gazdaszövetség figyelme és a Szövetség szolgálatába lépve, annak ügyvezető titkára, majd helyettes igazgatója lett. E munkakörében a Szövetség hivatalos lapját és a Barázda cimii hetilapot is szerkesztette, s ezenkívül a forradalom idején résztvett az Országos Földmivespárt szervezési munkálataiban is, agitációs utjain a nemzeti agrármozgalom eszméit hirdetve. Irodalmi munkásságának javarésze is ebbe az időbe esik. Állandó munkatársa volt az agráriusok folyóiratainak és hetilapjainak (Magyar Gazdák Szemléje, Magyar Szemle, Köztelek stb.) és több önálló munkát is irt (Károlyi Sándor és i magyar föld, 1906; Választójog és állameszme, 1907; Szövetkezetek sikerei, 1916; Szövetkezeti eredmények Magyarországon, 1917; idetartoznak, bár későbbi keletűek, következő müvei is: Birtokpolitika és földreform, 1926; A szövetkezetek helyzete a háború után Magyarországon. 1929: A magyar mező2M