1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.
A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Sárkány Ernő - Dr. Schandl Károly
254 Sárkány Ernő (Aszód, egységespárt) 1875-ben született Pilisen, Pest vármegyében. Evangélikus, nős, ny. főszolgabíró. Atyja, néhai Sárkány Sámuel a bányai evangélikus egyházkerület püspöke volt. Az eperjesi jogakadémia elvégzése után, 1897-ben Pest vármegye szolgálatába lépett. 1898 j ban szolgabíró, 1912-ben pedig főszolgabíró lett Aszódon s e minőségében működött megválasztásáig. Járt Angliában és Olaszországban, közigazgatási és jogi tanulmányokat folytatott. Egyháza életében is tevékeny szerepet visz. Másodfelügyelője volt a pestvármegyei evangélikus középesperességnek, felügyelője a bányai evangélikus egyházkerület aszódi leánynevelő intézetének. Elnöke volt az aszódi Petőfi Sándor Társaskörnek, igazgatósági tagja a Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesületének. A képviselőháznak elsőízben tagja. Az aszódi 'kerület választotta meg az egységespárt programjával két ellenjelölttel szemben. Tagja a könyvtári és múzeumi, és a közigazgatási bizottságnak. Dr Schandl Károly (Devecser, egységespárt) 1882-ben született Bakonybélben. Római katolikus, nős, nyugalmazott földmüvelésügyi államtitkár, az Országos Központi Hitelszövetkezet alelnök-vezérigazgatója. Középiskolai tanulmányait a győri bencés gimnáziumban végezte. Jogi tanulmányok céljából Budapestre került, ahol 1907-ben avatták a jogtudományok doktorává. Az egyetemi ifjúsági életében már 1903-ban vezető szerepet játszott. A Szent Imre Kör ügyvezető-elnöke volt s megalapította a Keresztény Ifjúság című lapot. Vezetőszerepet vitt az Országos Széchenyi Szövetség megszervezésében is és annak első elnöke volt. A körülötte csoportosuló ifjúsággal falusi kiszállásokat rendezett s az agrárszociális zavargások idején hazafias alapon szociális-akciót indított a földművesnép körében. Eközben meghívást kapott a Magyar Gazdaszövetséghez, melynek később ügyvezető-titkára és helyettes igazgatója lett. Szerkesztette a Gazdaszövetség című lapot, kezdettől fogva szerkesztője volt a Barázda című hetilapnak, amelynek zászlajával népgyűléseken hirdette a nemzeti agrármozgalom eszméit. Résztvett a földművespárt megalakításában s annak szervezésében. A bolsevizmus után az Uj Barázda kisgazda napilap hívta meg felelős szerkesztőnek. Irodalmi munkásságát nemcsak a Magyar Gazdák Szem-
