1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Sárkány Ernő - Dr. Schandl Károly

255 léje, Magyar Szemle, Közteleik keretében folytatta, hanem önálló szövetkezeti és közgazdasági műveket is írt. Ilyenek: Károlyi Sándor és a magyar föld (1906), Választójog és az állam eszméje (1907), Szövetkezetek sikerei (1916), Szövetkezeti eredmények Magyarországon (1917), Birtokpolitika és földreform U926), A szövetkezetek helyzete a háború után Magyarországon (1929), A magyar mezőgazdaság szerepe Európa újraépítésében (1931). Az agrár szövetkezeti mozgalomnak írásban és szóban évek óta nagyértékű munkása. Különböző tanfolyamokon számos agrárpolitikai és szövetkezeti előadást tartott. A csongrádi kerület az első nemzetgyűlési választásokon 1670 szótöbbséggel választotta meg a kerület képviselőjévé az akkori miniszterelnökkel szemben kisgazda- és földművespárti programmal. A nemzetgyűlésen a népies agrárérdekek védelmére s különösen a szövetkezeti ügy érdekében több beszédet mondott, melyek élénk visszhangot keltettek. A keresztény népies agrár irányzatnak szóval és tollal fáradhatatlan harcosa, a kisgazdapárt egyik vezető politikusa s elnöki tanácsának tagja volt. 1921 decemberben a földművelésügyi minisztérium politikai államtitkára lett s állását majdnem hét évig töltötte be. Több törvényjavaslatot készített. Az 1922. évi választáson, mint az egységespárt hivatalos jelöltjét Csongrádon és Kiskúndorozsmán választották meg. Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter második lemondása és halála után néhány héten át miniszteri hatáskörben vezette a földművelésügyi minisztérium ügyeit. A kormány megbízásából résztvett a külföldi kölcsön és a szanálás előkészítésére irányuló londoni tanácskozásokban. A földművelésügyi minisztériumot 1922 óta állandóan képviseli a nemzetközi mezőgazdasági kongresszusokon és a római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet ülésein. E téren szerzett érdemeiért a francia köztársaság elnöke 1925-ben a francia „pour mérite agricole"-rend tiszti keresztjével, a belga király 1926-ban a II. Lipót-rend nagy tiszti keresztjével, az olasz kormány a Dopolavoro arany érmével, s a görög kormány a Phoenix-rend nagy tiszti keresztjével tüntette ki. 1925-ben a községi hitelszövetkezetek egyhangúlag megválasztották az Országos Központi Hitelszövetkezet alelnökévé. A „Falu" Országos Földműves Szövetségnek kezdettől fogva társelnöke, majd helyettes elnöke s annak vezetésében tevéikeny részt vesz. Az 1926-i választásokon ismét két kerületben — Csongrádon és Devecserben — választották meg. 1928 márciusában az Országos Központi hitelszövetkezet igazgatósága a falusi szövetkezetek körében elterjedt népszerűsége alapján egyhangúlag az intézet vezérigazgatójává választotta. Ekkor lemondott a földművelésügyi államtitkárságról, mely alkalomból a kormányzó a II. osztályú magyar érdemkeresztet adományozta neki a csillaggal. A földművelésügyi minisztériumban a földreform végrehajtásában, a földmunkásvállakozó-'szövetkezetekről szóló törvény szerkesztésében s végrehajtásában, a mezőgazdasági munkásokat védő törvények, a bortörvény reformja, a hegyközségekről, a szőlőtelepítés korlátozásáról, a vadászati törvények, az állami vízi be-