1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Bethlen István

99 Bethlen Istvánnak ismételten nagy szerepet tulajdonított. Bethlen belső eszközökkel is igyekezett a fokozódó nehézségeken enyhíteni, s ezt a célt szolgálta a földteherrendezési, az iparfejlesztési és a kartelitörvény is, amelyeket az év elején szavazott meg a törvényhozás. Nehéz viszonyok között érkezett el Bethlen miniszterelnökségének tizedik évfordulójához. Minden ünneplést elhárított, a magyar társadalom azonban impozáns módon nyilatkozott meg mellette. Államfők s Európa vezetőpolitikusai sorra küldöttek szerencseki vánataikat, a világsajtó pedig első helyen méltatta jelentőségét és szerepét Európa életében. A kormányzó április 15-én igen meleghangú kéziratban emlékezett meg azokról a kimagaslóan értékes szolgálatokról, amelyeket a nemzet életének egyik legnehezebb évtizedében tett hazájának, kifejezésre juttatta bizalmát további munkálkodása iránt, s szolgálatonkívüli viszonybon ezredessé nevezte ki. A diplomáciai kar üdvözlését Angelo Rótta nuncius tolmácsolta, a minisztertanácsban pedig Klebelsberg Kunó gróf méltatta érdemeit. Megkapó ünneplésben részesült pártjának a jubileum alkalmából tartott értekezletén és vacsoráján, amelynek során hatalmas beszédben foglalta össze azokat a nehézségeket, amelyeket kormányzása alatt le kellett küzdenie, s meghatott szavakkal méltatta a nemzetnek e nehéz időkben mutatott teljesítményét. Bizakodással nyilatkozott Európa külpolitikájának remélhető változásáról, Európa gazdasági és politikai átszervezésének közeli bekövetkezéséről. Az országgyűlés törvényerőre emelte az energiajavaslatot, április végén pedig megkezdte a költségvetés tárgyalását. A vita aránylag nyugodt mederben folyt, de csakhamar új választásról terjedtek el hírek, s valónak is bizonyultak. A költségvetés letárgyalása után kormányzói kézirat feloszlatta az országgyűlést, s megindult országszerte az agitáció. Bethlen június közepén Debrecenben mondott programbeszédében összefoglaló képet adott a világválság okairól, ismertette az ország nehéz helyzetét, úgyszólván sorra vette valamennyi termelési ágat, s kifejtette a legközelebbi jövő teendőit. Programját röviden a világválsággal szembeni védekezésben, s a nemzetnek egy jobb jövő számára való átmentésében jelölte meg. A június utolsó napjaiban megtartott választás, ha néhány mandátum veszteséggel is, de ismét az egységespárt fölényes többségével ért végett. Európa figyelme ebben az időben Németország felé fordult, amely súlyos pénzügyi helyzetén külföldi kölcsönnel igyekezett segíteni. Franciaország azonban politikai feltételekhez kötötte a német kölcsönben való részvételét, s bármennyire is előre látható volt a válság gyors megoldása nélkül Németország pénzügyi összeomlása, hajlíthatatlan maradt. A német kormányt a pénzügyi helyzet súlyosbodása rendkívüli intézkedésekre kényszerítette, s bankszünetet rendelt el. A nemzetközi pénzügyi és gazdasági helyzetben ennek következtében beállott bonyodalom a magyar kormányt is óvó intézkedésre késztette, s ezért július 14-én, hajnalig tartó minisztertanács után, kormányrendelet jelent meg a pénzforgalom korlátozásáról. Ilyen körülmények között nyugtalan hangulatban ült