1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Bethlen István

95 sekből egységes kormányzópártot alakított, kormányalakítása azonban meghiúsult a frakciók különböző személyi követelései miatt. Nem sokkal rá, a hódmezővásárhelyi kerület pártonkívüli programmal képviselőjévé választotta, a politikai életben azonban nemigen vett részt, hanem a menekültügyi hivatalt vezette, amelynek élére Teleki Pál grófnak miniszterelnökké történt kinevezésekor került. Amikor néhai Károly király első visszatérési kísérlete történt, a kormányzó Andrássy Gyula gróffal és Gratz Gusztávval együtt őt bízta meg azzal, hogy a királyt a bel- és külpolitikai helyzetről informálja s rábírja arra, hogy hagyja el az országot. IV. Károly király megjelenése nagy izgalmat keltett a politikai világban, az ellentétek kiéleződtek a nemzetgyűlés legitimista és szabadkirályválasztó frontja között. A politikai nehézségek miatt Teleki Pál gróf 1921 áprilisában beadta lemondását a a kormányzó Bethlen István grófot bízta meg a kormányalakítással. A megbízásnak a legrövidebb idő alatt, most már sikerrel eleget is tett. Április 15-én megalakította kormányát, amelynek bemutatkozását nagy tetszéssel fogadta a nemzetgyűlés. Kormányelnökségének első idejében felszabadította a gabonaforgalmat s arra törekedett, hogy az ország a maga erejéből rendezze pénzügyeit. A nemzetgyűlés gyors egymásutánban hozzá is járult Hegedűs Lóránt pénzügyminiszternek javaslataihoz, amelyek mind a pénzügyi rekonstrukciót célozták. Első nagy külpolitikai sikerét 1921 októberében érte el, amikor a velencei konferencián visszaszerezte az országnak Sopront és környékét. Ekkor tárgyalt elsőízben a magyar kormány nemzetközi konferencián egyenrangú félként, másfelől rést ütött a békeszerződések sérthetetlenségén. Sikerét a külföldi közvélemény is világraszólónak mondotta. A királykérdés azonban a külpolitikai sikerek ellenére is mindinkább nyugtalanította a belpolitikai életet. A kérdés nyugvópontra juttatása céljából Bethlen István gróf 1921 októberében nagy beszédet mondott Pécsett, azonban ugyanakkor a király a kormány tudta nélkül másodszor is visszatért az országba. Bethlen István gróf a külpolitikai helyzet kényszerítő hatása alatt parancsot adott az ellenállásra s végül kénytelen volt a királyt kiadni az .antantnak. Amikor a nemzetgyűlés a Habsburg-iház detronizálásáról szóló javaslatot törvénybe iktatta, beadta lemondását, amit a kormányzó el is fogadott, de ismét őt bízta meg a kormányalakítással. A budaörsi események után a legitimista ellenzék élesen szembefordult a kormánnyal s a nemzetgyűlés nyugodt tárgyalása lehetetlenné vált. Ezért Bethlen az új választójogi törvény általános vitája közben, 1922 február 16-án kormányzói kézirattal feloszlatta a nemzetgyűlést s elhatározta, hogy választójogi javaslatát rendeleti úton lépteti életbe. Az ellenzék a kormányzóhoz intézett feliratban törvénytelennek minősítette a kormánynak ezt a szándékát, a kormányzó elnöklésével összeült országbírói értekezlet azonban Bethlen István álláspontját tette magáévá. Február 23-án formálisan is megalakult az egységes kormányzópárt, a Keresztény Kisgazda, Földműves és