1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Bethlen István

96 Polgári Párt, amely a május 28-án megtartott választáson fölényes többséggel került be a második nemzetgyűlésbe. Bethlen István gróf a második nemzetgyűlés megnyitása előtt rekonstruálta kormányát és a királykérdés teljes kikapcsolásával elsősorban az egyre súlyosbodó gazdasági helyzet romlásának igyekezett gátat vetni. A romló korona, a vele kapcsolatos szociális problémák néhány provizórikus rendelkezést tettek szükségessé, de egészséges, átfogó gazdasági rekonstrukcióról az akkori külpolitikai elszigeteltségben, főként a jóvátételi kérdés veszélye miatt, egyelőre szó sem lehetett. Az inflációs politika és a valorizálatlan állami hitelek miatt az egységespárt fajvédő-csoportja 1923 nyarán ellenzékbe ment s részben a földreform körül támadt elégedetlenségre is támaszkodva, igyekezett a kisgazda-képviselőket is a kormány ellen fordítani, ez a törekvés azonban Nagyatádi Szabó István magatartásán meghiúsult. Bethlen István gróf még ebben az évben Parisba, Londonba, majd Rómába utazott s a nagyhatalmak képviselőivel külföldi kölcsönről tárgyalt, miután nyilvánvaló volt, hogy a magyar valuta értékét és az államháztartás egyensúlyát külső segítség nélkül helyreállítani nem lehet. Róimai fogadtatása túlnőtt az udvariasság keretein, az a jóviszony, amely ma Olaszország és Magyarország között fennáll, ezekben a napokban keletkezett. Munkáját siker koronázta, sikerült kedvező külpolitikai légkört teremtenie, ami egyrészt abban nyilvánult, hogy a jóvátételi bizottság belement a jóvátétel kérdésének húsz évre való elodázásába, másrészt a népszövetségi kölcsön és a szanálási program révén megnyílt a lehetősége a nagyarányú gazdasági rekonstrukciónak. A szanálási törvényjavaslatokat meghoszszabbított üléseken szavazta meg a nemzetgyűlés, a külföldi és belföldi kölcsönakció rendkívüli sikerrel fejeződött be s megalakult a Nemzeti Bank, ami egyúttal a bankóprés megszűnését jelentette. Az 1924—25. évi költségvetés, amely a nagy összeomlás után az első aranyalapon készült költségvetés volt, már felesleggel zárult s a népszövetségi főbiztos jelentéseiben megállapította a szanálási akció teljes sikerét. A rekonstrukció tervszerű munkáját azonban nem egyszer zavarta meg a — főként a baloldali — ellenzék magatartása, ami végül is szükségessé tette a házszabályok módosítását. 1925 júniusában a nemzetgyűlés törvénybe iktatta a választójogi reformot s ennek az évnek decemberében Bethlen István gróf újból Genfbe utazott, hogy a szanálással kapcsolatos további kérdéseket letárgyalja. Erre az időre esik a frankügy kipattanása, amely úgy belpolitikai, mint külpolitikai vonatkozásban sokáig uralta a magyar közéletet. A frankügyet az ellenzék kormánybuktatásra igyekezett felhasználni s hosszú parlamenti harc fejlődött ki, amelynek során Bethlen István grófot személyében is súlyos támadások érték. Az ellenzék azonban csalódott reménységében, mert a nemzetek szövetsége a szanálási periódus leteltével programszerűen megszüntette a pénzügyi ellenőrzést, amivel a szanálás súlyos terheket követelő munkájának első periódusa lezáródott. Schmidt Jeremiás nép-