1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.
A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Bethlen István
94 Gróf Bethlen István (Debrecen, egységespárt) 1874-ben született a marostordamegyei Gernyeszegen. Református, nős, földbirtokos, Magyarország tíz éven át volt miniszterelnöke. Atyja Bethlen István gróf, anyja Teleki Ilona grófnő volt. Középiskolai tanulmányait a bécsi Theresianumban végezte, azután a budapesti tudományegyetem jogi karán folytatott tanulmányokat s elvégezte a magyaróvári gazdasági akadémiát is. Tanulmányainak befejeztével beutazta egész Európát és Észak-Amerikát. 1901-ig családi birtokán gazdálkodott. Ebben az évben kezdte meg politikai pályafutását, amikor elvállalta az erdélyi mezőségi kerület mandátumát. A szabadelvűpárt tagja volt, de 1903 novemberében a katonai kérdés körül támadt bonyodalom során Apponyi Albert gróffal együtt a függetlenségi 48-as párthoz csatlakozott s a mezőségi kerület 1905-ben és 1906-ban ennek a pártnak programjával választotta meg újból képviselővé. 1910-ben, amikor a függetlenségi párt kettévált, Kossuth Ferenccel ment s az ő pártjának programjával kapott mandátumot ismét a mezőségi kerületben. 1916-ban, amikor Károlyi Mihály gróf került a függetlenségi párt élére, e pártból többedmagával kilépett s az alkotmánypárthoz csatlakozott. Már ekkor magára hívta a figyelmet. Többízben tagja volt a delegációnak, Tisza István gróf pedig miniszteri tárcát is ajánlott fel neki. I. Ferenc József éhben az időben nevezte ki kiváló érdemeinek elismeréséül belső titkos tanácsossá. A forradalom kitörése után teljesen visszavonult a politikai élettől, de már 1918 telén hozzáfogott az ellenforradalom megszervezéséhez s 1919 februárjában megalapította a Nemzeti Egyesülés Pártját, amelynek célja a konzervatív nemzeti politika volt. A bolsevizmus kitörése azonban megakadályozta az új pártot abban, hogy szervezeteit kiépíthesse. Az üldözés elől Bécsbe menekült, majd Szegedre imént, ahol nagy szerepe volt az ellenforradalmi mozgalmak szervezésében, később pedig Bécsben vitt vezetőszerepet, mint a szegedi kormány exponense azokban az akciókban, amelyek a kommunizmus megdöntésére irányultak. A bolsevizmus bukása után hazajött s résztvett a Clark-féle tárgyalásokon. Már ekkor feléje fordult a bizalom s 1919 novemberében, a koncentrációs kabinet megalakítására irányuló tárgyalások során, miniszterelnökként emlegették. Tagja lett a külügyminisztérium békeelőíkészítő osztályának, az ő irányítása szerint állították össze a békedelegáció előterjesztésének Erdélyről szóló részét. A békedelegáció egyik főimegbízottja volt. Neuillyből hazatérve, Simonyi-Semadam Sándor lemondása után, 1920 júliusában egységes kormányzópárt és kormányalakításra kapott az államfőtől megbízást. Feladatának első részét meg is oldotta, a kisgazdapártból, a keresztény nemzeti egyesülésből és a dissziden-