1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István

457 Jekell alussy Zoltán 1862-ben született a zemplénmegyei Variházán. Evangélikus, nős, kamarás, belső titkos tanácsos. Tanulmányait részben Bupesten, részben Bécsben végezte; majd önkéntes volt a 4-ik dsidásezredben, amelynek tartalékos tisztje lett. Közszolgálati pályáját a földművelésügyi minisztériumban kezdte meg, mint segédfogalmazó, majd rövidesen kinevezték miniszteri fogalmazóvá a pénzügyminisztériumba, ahonnan mint miniszteri titkár átkerült a belügyminisztériumba. 1905ben előbb osztálytanácsosi, majd miniszteri tanácsosi ranggal a belügyminisztérium elnöki osztályát vezette. Az új kivándorlási törvényéletbeléptetésekor miniszteri tanácsossá s a kivándorlási biztosi hivatal főnökévé nevezték ki. A világháború kitörésekor a belügyminisztérium háborúval kapcsolatos ügyeinek vezetésével bízták meg és hasznos szolgálataiért a király a Lipót-renddel tüntette ki. Ferenc József király elhunyta után gróf Tisza István kormánya Jekelfalussyt nevezte ki a koronázási bizottság elnökévé, mely alkalomból a Szent István-rend kiskeresztjét kapta. 1917-ben Fiume és a magyar-horvát tengerpart kormányzójává nevezték ki s ottani tevékenységeért az I. osztályú polgári hadiérdemkereszttel jutalmazták. Az összeomlás után nyugalomba vonult és több társadalmi egyesület élén fejt ki közérdekű tevékenységet. Tagja a közigazgatási, a külügyi és a véderő bizottságnak. Gróf Károlyi László 1859-ben született Parisban. Földbirtokos, egyetlen fia Károlyi Ede grófnak. Atyja korán elhalt s édesanyja másodszor is férjhez ment, Károlyi Sándor gróf felesége lett. Így ő fogadott gyermeke a magyar szövetkezeti eszme nagynevű apostolának. Egyetemi tanulmányainak befejezése után hosszabb külföldi útra ment, bejárta Európát, Ázsiát s Afrika egy részét. Hazatérve, bekapcsolódott a politikai életbe. 1887-ben a gargócbogdányi kerület nemzetipárti programmal megválasztotta képviselőjének. Ezt a kerületet a következő cikluson is képviselte. 1896ban a pétervásári kerület választotta meg, ekkor már szabadelvűpárti programmal, ahová Apponyi Alberttel együtt csatlakozott. 1901 óta nem vesz részt az aktív politikai életben, derékegyházai és füzesradványi birtokain gazdálkodik. A főrendiháznak is tagja volt. Tagja a külügyi bizottságnak.