1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István

458 Dr Koós Zoltán 1883-ban született Monoron. Evangélikus, nős, a Magyar Földhitelintézet vezérigazgatója. Atyja kúriai bíró volt. A 'budapesti tudományegyetemen szerezte meg a jogi és államtudományi oklevelet, azután a berlini és a párisi egyetemen folytatott közgazdasági tanulmányokat. 1909-ben, amikor ügyvédi vizsgát tett, mint jogtanácsos a Magyar Földhitelintézet szolgálatába lépett. 1921-ben mint igazgató az intézet pénzügyi osztályának élére került, 1924-ben pedig az intézet vezérigazgatója lett. Tagja a Földteherrendező Országos Bizottságnak, a Budapesti Áru- ós Értéktőzsde tanácsának, igazgatósági tagja a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár rt-nak, a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének. A kormányzó 1923-ban kormányfőtanácsossá nevezte ki. Tagja a felsőház közgazdasági és közlekedésügyi és pénzügyi bizottságának. Báró Korányi Sándor 1866-iban született Budapesten. Római katolikus, orvos, a belgyógyászat nyilvános rendes tanára, a boroszlói egyetem filozófiai fakultásának tiszteletbeli doktora, a Corvinlánc tulajdonosa. Atyja ugyancsak egyetemi tanár volt. Tanulmányait a budapesti piaristáknál, majd a budapesti tudományegyetemen végezte. A szakkörökben hamarosan feltűnt nagy tehetségével. Pályája elején főként fiziológiát adott elő a budapesti állatorvosi főiskolán. 1893-ban vált meg ettől az állásától s miután a budapesti tudomány egyetem orvosi karán magántanári képesítést nyert a neurológiából, rendelőorvos lett a Stefánia-gyermekkorházban, majd főorvos a Szent István-kórházban. 1900-ban nevezték ki nyilvános rendkívüli tanárrá. Belgyógyászati diagnosztikát adott elő a budapesti egyetemen s 1908-ban, mint nyilvános rendes tanár, édesapja nyugalombavonulása után, átvette a belgyógyászati klinika vezetését. A háború elején mint főtörzsorvos, az egyik fővárosi hadikórház parancsnoka volt, majd a rokkantügyi hivatal intézeteinek országos belgyógyász-felügyelője lett. A belgyógyászatnak csaknem minden ágában rendkívül nagyarányú munkásságot fejtett ki. ó volt az első magyar orvos, aki a fizikális kémia eredményeit a gyakorlati orvostudományban felhasználta. A vérbetegségek elleni küzdelem is sokat köszönhet kutató munkájának. Az orvostudományi irodalmat is sok fontos