1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - S. Bálint György - Dr. Bernát István

455 a kereskedetoni életben pedig vezető szerepe van. A háború idején az Országos Vaselosztó Bizottságban működött Hegyes'halmy Lajos, későbbi kereskedelemügyi miniszter oldalán. A politikai életben az összeomlás után vett részt először, amikor testvérbátyjával, néhai Heinrich Ferenccel, a Nemzeti Polgári Pártot szervezte meg. A bolsevizimus idején emiatt üldözésben volt része, heteken át lakója volt a gyűjtőfogháznak testvéreivel együtt. 1922^ben a közgazdaság terén szerzett érdemei elismeréséül a kormányzó kormányfőtanácsossá nevezte ki. Elnöke a Kereskedelmi testületnek, vezérlőbiizottsági tagja a Kereskedelmi Akadémiának. Számos pénzintézetnek és nagyvállalatnak igazgatóságában foglal helyet. Kormányzói kinevezés alapján került be a felsőházba. Tagja a külügyi bizottságnak. Dr Herczeg Ferenc — 1863-ban született Versecen. Római katolikus, író, volt képviselő. Atyja Versec város polgármestere és gyógyszerész volt. Már egyetemi hallgató korában nagy érdeklődéssel fordult az irodalom felé. Ügyvédnek ké- — szült s temesvári és budapesti patvaristáskodása alatt mind gyakrabban jelentek meg szépirodalmi művei a Pesti Hírlapban, a Hétben. Elbeszéléseinek fölényes szellemessége, s elegáns stílusa csakhamar szívesen fogadott novellistává avatta, aki pompás jellemzéssel életét. Egyik huszártörténete miatt 1887-ben, Versecen, kardpárbaja volt több katonatiszttel, s egyik ellenfele sebesülés következtében a helyszínen meghalt. Emiatt négy havi államfogságot szenvedett. 1890-ben írta meg az életében fordulópontot jelentő első nagyobb munkáját: a Fenn és lenn című regényét, amely megnyerte az Egyetemes Regénytár pályadíját. Műve rendkívül nagy sikert aratott, s Rákosi Jenő, a Budapesti Hírlaphoz szerződtette tárcaírónak. Ekkor elhatározta, hogy az irodalomnak él, s végkép elszakadt a jogi pályától. Az ezután következő évek páratlan termékenységű munkában teltek el s rövidesen egyik legkedveltebb magyar író lett. Néhány novellás kötet és regény után a színműirodalom felé fordult, s 1893-ban hozták színre a Nemzeti Színházban első drámáját, a Dolovaí nábob leányát, amely rendkívül nagy sikert aratott. 1894-ben megalapította az Űj Idők című heti folyóiratát, amely csakhamar a legelső irodalmi orgánumok közé emelkedett, s páratlan gyorsasággal terjedt el. Nevét ekkor már országszerte ismerték. A Petőfi Társaság 1891-ben, a Kisfaludy Társaság 1903-ban rendes tagjává választotta, 1899-ben pedig, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. A Petőfi Társaság 1903-ban, Bartók Lajos halála után alelnökévé választotta, 1904-ben pedig a