1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Dr. Ujfalussy Dezső - Visnya Ernő

410 Katolikus Unió vezetésében, mint ezeknek igazgatósági tagja. Belvárosi elnöke a Keresztény Községi Pártnak. Másodízben tagja a törvényhozásnak. A főváros törvényhatósági bizottsága küldötte be a felsőházba, ahol élénk részt vett a vitákban s több törvényjavaslatnak előadója is volt. Tagja az igazoló bíróságnak, a közjogi és törvénykezési, a mentelmi és a pénzügyi bizottságnak. Dr Ujfalussy Dezső (Szabolcs vármegye törvényhatóságának választottja) 1865-ben született Nyírmihálydon. Nős, nyugalmazott főispán, földbirtokos. A gimná' ziumot Debrecenben, a jogot pedig Budapesten végezte. Ezután bírói vizsgát tett s a máramarosszigeti és szatmári bíróságon működött, majd Debrecenbe került táblabírónak. A háború kitörésekor Tisza István gróf Szabolcs vármegye főispánjává nevezte ki. Erélyes, gyors és hatásos intézkedéseivel különösen az orosz betörések idején tett jelentős szolgálatokat. Az Esterházy-kormány hivatalbalépésekor lemondott s visszavonult birtokára, ahol a gazdálkodásnak él. Régóta tagja Szabolcs vármegye törvényhatósági bizottságának, a megye közéletében igen jelentős szerepet játszik. Tagja a közigazgatási és a közjogi és törvénykezési bizottságnak. Visnya Ernő (Pécs város törvényhatóságának választottja) 1879-ben született Pécsett. Evangélikus, nős, kincstári főtanácsos, a Pécsi Takarékpénztár elnök-vezérigazgatója. Pécsett végezte el a felsőkereskedelmi iskolát s utána 1898-ban a Pécsi Takarékpénztár szolgálatába lépett. Pályáján gyorsan haladt előre, 1915-ben már az intézet vezérigazgatója volt. A világháború kitörésétől harctéri szolgálatot teljesített a szerb harctéren. A szerb megszállás idején minden hazafias megmozdulást támogatott, tevékeny részt vett azok vezetésében is. Elnöke volt a köztisztviselők támogatására alakult gabonabizottságnak s ezenfelül intézete útján nagy összegekkel is segítette a helybenmaradt magyar hatóságokat és tisztviselőket, valamint később a nemzeti hadsereg Pécsett szervezkedő alakulatait, ő vetette fel a megszállás idején a város által kibocsátott pénztárjegyek gondolatát. 1920 telén egyik vezetője volt annak a politikai küldöttségnek, amely azzal a feladattal ment Belgrádba,