1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.
A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Báró Vojnits Sándor
411 hogy Pasicsnál a szerbek védelme alatt erőszakoskodó Linderrezsim elejtését szorgalmazza. Amikor Baranya a szerb megszállás alól felszabadult, 1922 márciusában Beremenden, a Nemzetközi Határmegállapító Bizottság előtt ő képviselte a váras és Baranya vármegye kereskedelmi, ipari és közlekedési érdekeit. Érdemeit a város törvényhatósági bizottsága a szerb megszállást követő első közgyűlésén jegyzőkönyvi határozatban is megörökítette. Tekintélyes szerepe van a város és Baranya vármegye életében. Pécs város törvényhatósági bizottságának örökös tagja, tagja a közgyűlésnek, a kisgyűlésnek, a közigazgatási bizottságnak és a legtöbb albizott ságnak. Német, francia és angol nyelven beszél s bejárta Európa legtöbb államát. Sok érdekképviseletnek és egyesületnek vezetésében vesz tevékeny részt. Elnöke a Pécsi Kereskelemi és Iparkamarának, alelnöke a Pécsi Gyáriparosok Szövetségének, elnöke a Takarékpénztárak és Bankok Somogy, Tolna és Baranya vármegye területére alakult pécsi körzetének, igazgatósági tagja és vidéki intézőbizottsági tagja a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének, elnöke a Somogy-, Tolna-, Baranyai Evangélikus Egyházmegyének, elnöke az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara közgazdasági bizottságának, Pécs város mezőgazdasági bizottságának, az Első Pécsi Bőrgyár rt.-nak, a Szállítmányozási és Kereskedelmi rt.-nek, a Baranyai Gazdák rt.-nak, Sopiana Vasöntöde- és Gépgyár rt.-nak, a Baranyai Gazdabank rt.-nak, a Sásdi Takarékpénztár rt.-nak. Igazgatóválasztmányi tagja <az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamarának, az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek. A Magyar Revíziós Liga képviseletében 1927-ben résztvett a Rothermere lordnál tisztelgő küldöttségben. Elsősorban közgazdasági vonatkozásban, valamint ipari és pénzügyi téren fejt ki közéleti tevékenységet, a felsőház bizottságaiban és a plénumban a vidéki gazdasági élet érdekeinek szószólója. Tagja a népjóléti és munkaügyi és a pénzügyi bizottságnak. Báró Vojnits Sándor (Bács-Bodrog^ vármegye törvényhatóságának választottja) 1865-ben született Szabadkán. Katolikus, nős, földbirtokos, belső titkos tanácsos. Számos kitüntetés tulajdonosa, Szabadka díszpolgára. A középiskola elvégzése után a magyaróvári gazdasági akadémián gazdászoklevelet szerzett. Német és francia nyelven beszél és beutazta Angliát, Franciaországot, Németországot és Ausztriát. Tizenhat éven át volt országgyűlési képviselő. 1896-ban választotta meg először képviselővé Szabadka város I. kerülete, szabadelvűpárti programmal. Az 1901-i, majd az 1910-i választáson ismét ez a kerület küldötte be a felsőházba. A nemzeti munkapárt alelnöke volt.