1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Szigeti János

407 következő címekkel: „A parasztok helyzete Magyarországon", ..Parasztkérdés", „Tömegmozgalmak", „A parasztok a világháború után". Megírta külföldi utazásainak naplóját és lefordította Kierkegard „Önvizsgálat", című munkáját és Andersen: „Az én életem meséje" című művét. A felsőháznak 1930 február óta tagja. Tagja a naplohitelesítő és a népjóléti és munkaügyi bizottságnak. Szigeti János (Budapest székesfőváros törvényhatóságának választottja) 1869-ben született Budapesten. Katolikus, nős, vasúti vezérigazgató. A nagyváradi jogakadémián jogtudományi és államtudományi vizsgát tett s egy éven át a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karának is hallgatója volt. Mint magántanuló végezte el a vasúti tisztképző tanfolyamot és 1890-ben mint díjnok, a Kassa—Oderbergi Vasút szolgálatába lépett. Pályáján gyorsan haladt előre. 1918-ban igazgatóhelyettes, 1926-ban pedig vezérigazgató lett. Az államközi tárgyalások idején a vasút vezérigazgatóságánál mint a társasági ügyvitel vezetője működött. Német, francia, angol és olasz nyelvtudása alapján többízben volt hivatalos tanulmányúton Németországban, Hollandiában, Angliában, Franciaországban, Olaszországban és a Balkánon. Vasúti, közigazgatási, szociológiai, irodalmi, történeti és filozófiai tanulmányokat folytatott. Szakirodalmi munkásságát a Vasúti és Hajózási Hetilap-ban kezdte meg, melynek 1906-ban segédszerkesztője lett. Munkatársa volt a Közlekedési Szakkönyvtárnak, melynek a vasúti szakoktatásról szóló kötetét ő írta. Szépirodalmi munkásságát 1886-ban kezdte meg, az Ábrányi Emil elnöksége alatt működő Nemzeti Társaskörben, amelynek tikára volt. 1890-ben, mint az Irodalmi Társaskör titkára, a kör almanachját szerkesztette és ebben jelentek meg költeményei és műfordításai. 1891-ben a Hét című szépirodalmi lapnak belső munkatársa volt. 1892-től több éven át rendes fordító munkatársa volt a Természettudományi Közlönynek. Szerkesztője volt a Szabadpolgár és a Budai Újság nevű várospolitikai hetilapoknak. Élénk részt vesz a vasutasok társadalmi és gazdasági életében. Egyik alapítója s ma is választmányi tagja a Magyar Vasúti és Hajózási Klubnak. Első alelnöke volt a Vasutas Szövetségnek, amely kivívta a vasúti alkalmazottak pragmatikáját. A társadalmi és közéletben 1889 óta vesz részt. A Szabad Polgári Párt bizalmából 1909-ben tagja lett a főváros törvényhatósági bizottságának. Apponyi Albert grófot az ő indítványára választották meg 75-ik születésnapján Budapest díszpolgárává. 1917-ben az időközi választáson a főváros I. kerülete országgyűlési képviselővé választotta. Az Apponyi-féle