1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Szodfridt József

408 függetlenségi és 48-as pártnak, majd később a 48-as alkotmánypártnak volt tagja. Tagja volt a háborús közélelmezési bizottságnak is. Elnöke a Szabad Polgári Körnek, másodelnöke a Budai Polgári Kaszinónak, elnöke a tabáni katolikus egyházközségnek, az iskolaszéknek, díszelnöke az I. ker. Közjótékonysági Egyesületnek, a Németvölgyi Polgári Körnek, a Rákóczi-Szövetségnek, a Balatonzamárdi Fürdőegyesületnek, fővédője a Szent GellértEgyesületnek, nagyura az Emericananak, választmányi tagja a Ter mészettudományi Társaságnak, a Balatoni Szövetségnek, a Korvin Mátyás Társaságnak, a Nemzeti Irodalmi Társaskörnek, a Hegyvidéki Sasok Egyesületének, a Pátria Klubnak, a Szent Gellérthegy Barátai Egyesületének és még számos más társadalmi és kulturális egyesületben visel tisztséget. Tagja az Országos Idegenforgalmi Tanácsnak. Igazgatósági tagja a Községi Takarékpénztárnak, felügyelőbizottsági tagja, illetve elnöke a BSzKRt-nak, a Földalatti és a Szentlőrinci helyiérdekű vasútnak. A felsőházba Budapest székesfőváros törvényhatósága küldötte be és ott felszólalásaiban közlekedési, idegenforgalmi szociális és fővárosi ügyekkel foglalkozott. Az 1931. évi országgyűlési választásnál a budai kerület pótképviselőjévé választották meg. Tagja a gazdasági, :i közgazdasági és közlekedésügyi és a naplóhitelesítő bizottságnak Szodf ridt József (Győr-Moson-Pozsony vármegye törvényhatóságának választottja) 1860-ban született Csongrádpusztán, Fehérmegyében. Katolikus, Özvegy, földbirtokos, nyugalmazott főispán. A középiskola után a győri jogakadémián jogi és államtudományi államvizsgát tett. Hosszabb tanulmányúton volt Ausztriában, Németországban és Olaszországban. Anyanyelvén kívül a német és francia nyelvet beszéli tökéletesen. Tanulmányainak elvégzése után a cs. és kir. 11. huszárezredben szolgálta le önkéntesi évét s a tisztivizsga sikeres letétele után tartalékos hadnaggyá nevezték ki. Mint közigazgatási gyakornok Győr megye szolgálatába lépett. 1882 októberétől mint aljegyző, szolgabíró, árvaszéki ülnök, majd mint főszolgabíró és árvaszéki elnök teljesített szolgálatot. 1912 decemberében Győr vármegye és Győr szabad királyi város főispánjává nevezték ki, mely állást 1917-ig töltötte be Akkor, Tisza István gróf miniszterelnök lemondásával egyidőben éi is lemondott. A Lipót-rend lovagkeresztjének és a Vöröskereszt díszérmének tulajdonosa. Igazgatóelnöke a Győri Ipartelepeknek s elnöke a Rábaszabályozó Társulatnak. Ezenkívül számos társadalmi és gazdasági egyesületben visel tisztségét. Tagja a közigazgatási bizottságnak.