1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Vitéz Endrey Antal

378 működött ebben a beosztásban. Vezette az adóügyi osztályt, ö intézte másodfokon az iskola- és iparügyeket s ellátta a városi zálogház felügyeletét is. 1913-ban helyettes polgármester s pénzügyi tanácsnok lett. Emellett a városi javadalmi hivatal főnöke is volt s később az árvaszék elnöke is lett. Mint helyettes polgármester, elnöke volt a pénzügyi, a jogügyi, a javadalmi és a zálogházi bizottságnak s helyettes elnöke volt a városi tanácsnak is. 1926-ban nyugdíjaztatását kérte, a közgyűlés azonban visszatartása iránt a minisztertanácshoz fordult, amely további szolgálatteljesítését egy évre engedélyezte is. 1928 január 1-ével ment nyugdíjba. A törvényhatósági közgyűlés 1929 novemberében örökös törvényhatósági bizottsági taggá választotta meg. örökös választmányi tagja a Kecskeméti Kaszinónak. 1931ben, Szeless László halála után hívták be a felsőházba. Tagja a közigazgatási bizottságnak. Vitéz Endrey Antal (Hódmezővásárhely város törvényhatóságának választottja) 1885-ben született Hódmezővásárhelyt. Római katolikus, nős, ügyvéd. Jogi tanulmányait Egerben kezdte meg, majd a budapesti tudományegyetemen folytatta s -itt államtudományi államvizsgát tett. A jogtudori oklevelet s az ügyvédi oklevelet is Budapesten szerezte meg. Az 1903-as években a budapesti egyetemi ifjúság mozgalmaiban vezető szerepet vitt, később pedig az egri jogászifjúság elnöke volt. Az ügyvédi oklevél megszerzése után szülővárosában ügyvédi irodát nyitott. A háború kitörésekor bevonult. Az orosz és olasz hadszintéren 45 hónapon át teljesített az első vonalban szolgálatot. Vitéz magatartásáért az I. osztályú vitézségi éremmel, a signum laudisszal s az arany érdemkereszttel tüntették ki. A nyugateurópai államokban többízben megfordult. A társadalmi mozgalmakban jelentős szerepet vitt, résztvett sok helyi egyesület megalakításában. E mellett hírlapírói tevékenységet is folytatott, több vidéki lapnál, mint főmunkatárs működött. 1926-ban az országgyűlési választások alkalmával Hódmezővásárhelyt a pártonkívüli lista második jelöltje volt, 1927-ben pedig, amikor a törvényhatóságok választották a felsőházi tagokat, szintén jelölt volt, de három szavazattal kisebbségben maradt. Hódmezővásárhely törvényhatósága 1930-ban küldötte be képviseletében a felsőházba. A felsőház tárgyalásain gyakran vett részt a múlt ülésszakban s főként gazdasági vonatkozású javaslatok tárgyalásánál több figyelemreméltó beszédet mondott. Elnöke és díszelnöke több hódmezővásárhelyi társadalmi egyesületnek. Tagja a közjogi és törvénykezési és a naplóhitelesítö bizottságnak.