1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Dr. Földváry Elemér - Gaál István

379 Dr Földváry Elemér (Pest vármegye törvényihatóságának választottja) 1862-ben született Budapesten. Evangé~ likus, volt országgyűlési képviselő, földbirtokos. A lipcsei, genfi és budapesti egyetemen végezte jogi tanulmányait s megszerezte az államtudományi doktori diplomát, önkéntesi évének eltelte után a közigazgatás szolgálatába lépett. Győr vármegyében mint tiszteletbeli aljegyző kezdte meg pályáját. 1886-ban megválasztották a csilizközi járás főszolgabírájává. A győrszigeti választókerületet 1887-től 1896-ig, két cikluson át képviselte szabadelvűpárti programmal. Lelkes híve volt Tisza Kálmánnak, aki bizalmas barátságával tüntette ki. 1896-ban visszavonult az aktív politikai élettől s azóta Pest vármegyében, Petri község mellett fekvő birtokán gazdálkodik. Hosszú idő óta tagja Pest vármegye törvényhatósági bizottságának a tevékeny szerepet visz a társadalmi életben. Tisztséget viselője és tagja sok társadalmi egyesületnek. Egyháza életében is jelentős szerepet visz. A porosz Johannita-rend lovagja és evangélikus esperességi felügyelő Pest vármegyében. Tagja a Magyar Földhitelintézet felügyelőbizottságának. A felsőházba Pest vármegye törvényhatósága küldötte be Prónay Dezső báró helyére, aki tagságáról lemondott. Tagja a közigazgatási és a naplóhitelesítő bizottságnak. Gaál István (Somogy vármegye törvényhatóságának választottja) 1867-ben született a somogymegyei Büssüben, ősi családi birtokán. A középiskolát a bécsi Theresianumban végezte, az érettségit a kaposvári gimnáziumban tette le. Főiskolai tanulmányait a budapesti tudományegyetemen folytatta és 1890-ben államtudományi vizsgát tett. Még ebben az évben a földmívelésügyi minisztérium szolgálatába lépett mint segédfogalmazó. Tíz évi közszolgálat után, szüleinek halálakor, mint segédtitkár leköszönt állásáról s átvette családi birtoka vezetését. A király 1879-ben nemes apróddá, 1892-ben kamarássá nevezte ki. Gazdasága vezetése mellett kezdettől élénk részt vett megyéje közéletében. A vármegye törvényhatósági bizottsága, amelynek 1891 óta tagja volt, örökös taggá választotta meg. Somogy vármegye törvényhatóságának képviselője a felsőházban.