1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Darvas Béla - Dékány László

377 vízszabályozó Társulatnak, valamint a Szentesi Takarékpénztárnak. Csongrád vármegye törvényhatósága küldötte be a felsőházba, ahol főként a bizottságban fejtett ki munkásságot. Tagja a közgazdasági és közlekedésügyi, a közigazgatási és a véderő-bizottságnak, rendes tagja a legfőbb fegyelmi bíróságnak. Darvas Béla (Abaúj-Torna vármegye törvényhatóságának választottja) 1854-ben született Ongaújfalun, Abaúj megyében. Volt országgyűlési képviselő, földbirtokos. Jogi tanulmányait Budapesten végezte, önkéntesi évének leszolgálása után visszavonult ongai családi birtokára s azóta ott gazdálkodik. Emellett azonban régóta jelentős részt vesz vármegyéje életében, mint a törvényhatósági bizottságnak hosszú idők óta vezérszerepet játszó tagja. 1896-ban elvállalta szabadelvű programmal a szikszói választókerület mandátumát és egy cikluson át képviselte a kerületet. 1901-ben már nem lépett fel, hanem folytatta a gaz* dálkodást. A forradalmak idején bátor magyar színvallása miat^ üldözőbe vették s három hónapig raboskodott túszként a Markó-utcai fogházban. Azóta ismét a gazdálkodásnak élt és csupán a megyei politikában szerepelt. Tagja a közigazgatási, a közjogi és törvénykezési bizottságnak; póttagja a legfőbb fegyelmi bíróságnak. Dékány László (Kecskemét város törvényhatóságának választottja) 1856-ban született Kecskeméten. Római katolikus, nős, nyugalmazott helyettes polgármester. A kecskeméti református jogakadémián tett jogi és államtudományi államvizsgát. Ügyvédi pályára készült s csaknem három évig volt ügyvédi gyakorlaton. A végrehajtási eljárás azonban ellenkezett lelkiismeretével s így alkalmat keresett, hogy más pályára léphessen. 1885-ben megpályázta a városi árvaszéki jegyzői állást. Jóllehet főnöke, Zimay Károly ügyvéd kijelentette, hogy meg nem választása érdekében mindent elkövet, megmaradt elhatározásánál s a városi közgyűlés nagy szótöbbséggel meg is választotta árvaszéki jegyzőnek. 1890-ben a tisztújító közgyűlésen első jegyző lett s öt éven át teljesített szolgálatot a főjegyzői hivatalban. 1895-ben, mint tanácsnokot az adóügyi osztály vezetésével bízták meg. 19 éven át