1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Szakács Andor

266 zére volt az 1919 június 19-én kitört kalocsai ellenforradalomnak. Mint ilyen, a vidéket az akkori szerb demarkácionális vonalig megtisztította a vörösöktől, de végeredményben fegyver- és lőszerhiány miatt nem boldogulhatott. Ekkor több tiszttársával együtt parlamentairként átment a szerbekhez, hogy a kommunisták leverésére fegyvert szerezzen; ez a szándéka ugyan az ántánt akkori magatartása miatt meghiúsult, annyit azonban mégis sikerült elérnie, hogy a több ezer ellenforradalmár előtt, kik Szamuelly bosszújának estek volna áldozatul, a szerbek a határt megnyitották. A hadviselt menekülőkkel ezután Szegedre ment és ott belépett a nemzeti hadseregbe. A kommunizmus bukása után a nemzeti hadsereg elővédjének egyik különítménye élén biztosította a nemzeti hadseregnek átkelését a Dunántúlra, jobbára már románoktól megszállott területen. 1920-ban a kalocsai választókerület három ellenjelölttel szemben kisgazdapárti programmal nemzetgyűlési képviselővé választotta. 1922-ben mint az egységespárt hivatalos jelöltje kapott ismét mandátumot Kalocsán s az 1926. évi országgyűlési képviselőválasztások alkalmával is a kalocsai kerület választotta meg. Mindkét nemzetgyűlésen és az első országgyűlésen is több beszédet mondott pénzügyi, közgazdasági, külügyi és munkáskérdésekről. Nagy érdemei vannak a pestvármegyei vadvizek lecsapolását célzó törvényhozási és műszaki intézkedések körül. Képviselősége idején jogi diplomát szerzett. Régi kerülete választotta meg újból abszolút szótöbbséggel, két ellenjelölttel szemben. Tagja a könyvtári és múzeumi, a közgazdasági és közlekedésügyi és a társadalompolitikai bizottságnak. Szakács Andor (Békés, független kisgazdapárt) 1877-ben született Kecskeméten. Református, nős, hírlapíró, a Mai Nap felelős szerkesztője. A budapesti tudományegyetem jogi karának hallgatója volt, s államtudományi államvizsgát tett. Már egyetemi hallgató korában hírlapírással foglalkozott. 1899-ben a Szegedi Napló munkatársa lett, később pedig megalapította a Szeged és Vidéke című politikai napilapot, majd a Szegedi Újságot szerkesztette. 1906-ban visszakerült a fővárosba s a Budapesti Hírlapnál négy évig dolgozott. Több regényt is írt, amelyek közül különösen a Fekete szivárvány aratott nagy sikert. 1913 elején a Magyarország felelős szerkesztője volt, 1916-ban megvált e laptól s megalapította a Virradat című napilapot, amelynek 1922 áprilisáig főszerkesztője volt. A kommün bukása után a Friedrich-kormány sajtófőnöke lett minisztertanácsosi rangban, s amikor e tisztségétől a Huszár-féle koncentrációs