1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Patacsy Dénes

228 kilépett s egyik vezetője lett a disszidens csoportnak, amely az egy­séges kormányzópárt megalakítását sürgette. Amikor ez sikerült, ő is tagja lett a kormánypártnak, a békeszerződés elfogadása után azon­ban kilépett és párton kívül maradt. 1992 januárjában Andrássy Gyula gróffal együtt csatlakozott a Friedrich-párfchoz s a második nemzetgyűlésben e párt programjával képviselte régi kerületét. Éles felszólalásaival és a kormány ellen intézett kíméletlen támadásaival sokszor nagy izgalomba hozta a Házat. Az első országgyűlési válasz­tások idején kisebbségben maradt Éri Mártonnal, a kormánypárt jelöltjével szemben, az új országgyűlésben azonban ismét a dombóvári kerületet képviseli, amely erős küzdelem után Kállay Miklós állam­titkárral szemben választotta meg képviselőnek. Tagja a 33-as orszá­gos bizottságnak, a földmívelésügyi és a mentelmi bizottságnak. Patacsy Dénes (Szentlőrinc, egységespárt) 1877-ben született Baranya-Szentdiene­sen. Római katolikus, nős, kisgazda, nyugal­mazott honvédelmi államtitkár. Elemi isko­láit Szentdienesen végezte és kora ifjúságá­tól a gazdálkodásnak él. 38 hónapot töltött a fronton. A háború alatt megfordult Szerbiá­ban, Montenegróban, Olaszországban és Ro­mániában. A Szerbia elleni második offenzíva alkalmával a Száván való átkelésnél az első­osztályú vitézségi érmet kapta s a román fronton is több kitüntetést szerzett. A Ká­rolyi-forradalom alatt Székelyudvarhelyen a rend fentartásáról gon­doskodott, majd Budapestre jött s résztvett a kisgazdapárt szerve­zésében. Később hazatért Baranyába, ahol megszervezte a kisgazda­pártot. Amikor a Friedrich-^kormány meghívta államtitkárnak, át­szökött a demarkációs vonalon s feljött a fővárosba. Simonyi-Sema­dam Sándor kormányában honvédelmi államtitkár lett s, étiben az állásában megmaradt az első és második Teleki-kormányban is. 1921-ben „Hithüség — Honszerelem" cím alatt kiadta harctéri köl­teményeit. Sok cikket írt vidéki, valamint szaklapokba. Tevé­keny szerepet visz vármegyéje közéletében és a gazdatársadalom mozgalmaiban. Tagja a törvényhatósági bizottságnak és a kisgyű­lésnek. Díszpolgára szülőfalujának, Szentdienesnek. Díszelnöke a szigetvári Frontharcos Szövetségnek, dísztagja a szentlőrinci Kato­likus Gazda Körnek és Iparos Körnek. Sok éven át alelnöke volt a Szentdienesi Katolikus Olvasó-Egyesületnek, amelyet ő alapított és amely dísztagjává is választotta. Dísztagja a Szentlőrinczi Katolikus Körnek, igazgatósági tagja az Agricolának és a Baranyamegyei Gaz­dasági Egyesületnek. Alapítója és elnöke a Baranyamegyei Kis­gazdapártnak is. Mind a két nemzetgyűlésben és az első ország-

Next

/
Oldalképek
Tartalom