1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.
A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Payr Hugó
229 gyűlésben is a szentlőrinci kerületet képviselte, 'amely egyhangúlag választotta meg. Élénk résztvett a választójog előkészítő vitáiban s többször felszólalt adókérdésekben, a közmunkaváltság ügyében, a községi hitelek előmozdítása érdekében. Az új országgyűlésben is régi kerületét képviseli, amely most negyedszer választotta meg egyhangú választással. A képviselőház jegyzője. Tagja a közoktatásügyi és a véderő-bizottságnak. Payr Hugó (Budapest II, egységespárt) 1888-ban született Budapesten. Római katolikus, nős, az Egységes Községi Polgári Párt főtitkára. A budapesti tudományegye; temen folytatott filozófiai tanulmányokat, Már kora ifjúságában kitűnt, mint sportember. Tizenhétéves korában megnyerte Magyarorszag középsúlyú amatőr birkózóbajnokságát, egy évvel később pedig a budapesti és bécsi regattán szerzett győzelmével tette ismere-i tessé nevét. Az első volt, aki a birkozó-sport-* ban az erő mellett elsősorban az ügyességre helyezte a fősúlyt, s ennek eredménye volt az, hogy a londoni olympiai versenyen két súlycsoportban is helyezést ért el, Bécsben pedig Európa-bajnokságot nyert, ő volt az, aki a birkózó-sportot az országban népszerűvé tette. 1910-ben az újságírói pályára lépett. Több nagy fővárosi napilapnak volt politikai riportere, a világháború alatt pedig, mint a Budapesti Hirlap tudósítója, a főhadiszállásra került. Mint haditudósító valamennyi frontot végigjárta, tudósításai, valamint katonai szakcikkei gyakran feltűnést keltettek. A háború harmadik évében a király a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta számára a vitézségi érem szalagján, a hadseregfőparancsnokság pedig megbízta József főherceg életrajzának megírásával. József királyi herceg katonai működéséről szóló tanulmányának nagy könyvsikerre volt. Később József királyi herceg törzskarához került, s a forradalom kitörésekor vele együtt jött haza az olasz frontról. Konzervatív politikai felfogásához a forradalmi hangulat ellenére is hű maradt. A Déli Hirlap szerkesztője volt, amikor a bolsevizmus kitört. Munkatársai a lapot elkommunizálták tőle. A bolsevizmus alatt minden közszerepléstől visszavonult. Mint fiatal újságíró, a fővárosnál keresett mellékfoglalkozást, 1911 J ben a Fővárosi Népszálló gondnoka lett s ő foglalkozott először tömegélelmezési problémákkal. Ennek köszönhette, hogy a bolsevizmus után a főváros népélelmezési üzemeinek vezetésével bízták meg. 1925-ben kilépett a főváros szolgálatából és megvált az újságírói pályától is. Az Egységes Községi Polgári Párt titkára lett, s lassú, szívós, szervező munkájának eredménye, hogy a kormány-
