1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.
A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Károlyi Gyula
183 ségespárti programmal és gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Többízben felszólalt a földművelésügyi tárca költségvetéséhez. ő nyújtotta be a tanyai iskolák létesítése érdekében az első indítványt, sürgetvén az ilyen irányú törvényjavaslatot. 1926-ban lakóhelyén, a turai kerületben, Ballá Aladárral szemben nagy szótöbbséggel választották meg egységespárti programmal. A harmadik ciklusban iskolák építésével, azok anyagi támogatásával, utak építésével mutatott fel nagy eredményeket. Erős munkát fejtett ki és eredményesen dolgozott a tömeglakások megszüntetéséért és kerülete közérdekű ügyeiben. Tagja volt a földmüvelésügyi, társadalompolitikai és számvizsgáló bizottságnak. Az 1931. évi választásán ismét a turai kerület választotta meg egyhangúlag, egységespárti programmal, három ellenféllel szemben. Tagja a földművelésügyi, a számvizsgáló és a társadalompolitikai bizottságnak Gróf Károlyi Gyula (Székesfehérvár, egységespárt) 1871 május 7-én született Nyírbaktán, Szabolcs megyében. Római katolikus, nős, földbirtokos, miniszterelnök. Nagyatyja Károlyi György gróf, a reformkorszak politikusa, a húszas évek egyik vezető-személyisége, 40.000 forintos alapítványával egyike volt az Akadémia megalapítójának és később koronaőr, majd királyi főudvarmester lett. Atyja, Károlyi Györgynek Zichy Karolina grófnővel való házasságából született Károlyi Tibor gróf, titkos tanácsos, majd a főrendiház elnöke, aki Dégenfeld Schomburg Emma grófnőt vette el feleségül. Középiskolai tanulmányait a budapesti piarista gimnáziumban, jogi tanulmányait pedig a budapesti, berlini és bonni egyetemeken végezte. Tanulmányainak befejezése után aradmegyei birtokán gazdálkodott és élénk résztvett a közéletben. 1894-ben nőül vette Károlyi István gróf leányát, Károlyi Melinda grófnőt. 1902-ben cs. és kir. kamarási méltóságot nyert, 1905-ben pedig a főrendiház iktatta tagjai sorába. Különösen nagy szerepet vitt az 1905/6-i nemzeti ellenállás idején, amikor minden erejével harcba szállott az alkotmányellenes kormányzás ellen. A Wekerle-kormány 1906-ban Arad megye és Arad város főispánjává nevezte ki, amely tisztét 1910-ig viselte. 1913-ban az alkotmánypárthoz csatlakozott. A világháború kitörésekor önként jelentkezett katonai szolgálatra és a cs. és kir. 3. huszárezred kötelékében, mint hadiönkéntes, később mint tartalékos hadnagy, az orosz fronton teljesített szolgálatot. Emellett igen élénk részt vett a közjótékonysági mozgalmakban. A háborút követő nemzeti katasztrófa ismét kiszólította Károlyi Gyula grófot a politikai élet porondjára. A kommunizmus kitörése után, 1919 május 5-én, megalakította