1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Ivády Béla

173 Ivády Béla (Pásztó, egységespárt) 1873-ban született Fólyán, Temes vármegyében. Római katolikus, nős, földmüvelésügyi miniszter. Atyja földbirtokos és 25 éven át országgyűlési képviselő volt. Középiskolai tanulmányait Sopronban és a budapesti piarista gimnáziumban végezte, Berlinben és Parisban folytatott jogi tanulmányokat, s a budapesti egyetemen jogi és államtudományi államvizsgát tett. Hosszabb külföldi tanulmányút során bejárta egész Európát és volt Afrikában is. 1896-tban a földművelésügyi minisztérium szolgálatába lépett, s a háború kitöréséig ott működött, >lőbb a közgazdasági, később a mezőrendőri, azután a tagosítással és az úrbéri birtokrendezéssel foglalkozó ügyosztályban. A háború kitörése után az Országos Gazdasági Bizottságba rendelték be szolgálattételre, s annak később helyettes vezetője lett. Még a háború alatt mint a gabonaosztály főnöke, a közélelmezési minisztériumba került. Mint közélelmezési kormánybiztos, több vármegyében vezette a gabonarekvirálást. A forradalom kitörése után visszatért a földművelésügyi minisztériumba, s mint helyettes államtitkár, megválasztásáig a minisztérium tisztikarának tagja volt. A kommün bukása után a szocializált gazdaságok felszámolásával bízták meg. Mint élelmezési kormánybiztos, az 1900. évi inségakció lebonyolítása körül szerzett érdemeiért királyi elismerésben részesült, 1907-ben császári és királyi kamarás lett. Háborús szolgálatainak elismeréséül a király a III. osztályú Vaskorona-renddel és a II. osztályú polgári hadi érdemkereszttel tüntette ki. 1922-ben kapcsolódott be a politikai életbe, amikor a pásztói kerület elsőízben választotta meg az egységes párt programjával képviselővé. Főként földművelési, közélelmezési és közigazgatási kérdésekkel foglalkozott, s főelőadója volt az 1923. évi költségvetésnek. 1928-ban a Magyar Gazda Szövetség ügyvezető alelnökévé választották. Az első országgyűlésben is a pásztói kerületet képviselte, amely egyhangúlag választotta meg. Helyettes elnöke volt a földművelésügyi és a pénzügyi bizottságnak, s tagja volt annak a négytagú parlamenti bizottságnak, amelyet a birtokvásárlások ügyében mint tanácsadó szervet létesítettek a földművelésügyi minisztérium mellett. A napi politika kérdéseitől távol tartotta magát, de mint szakember nemcsak pártjában, hanem a Ház minden oldalán tekintélynek örvendett. Az 1931. évi általános választások során régi kerülete újból egyhangú mandátumhoz juttatta. A Bethlen-kormány lemondása után Károlyi Gyula gróf miniszterelnök neki kínálta fel a földmüvelésügyi tárcát és a kormányzó 1931 augusztus 23-án nevezte ki miniszterré. Első ténykedése az inségsujtotta vidékek felsegítésének megszervezése volt. Bemutatkozását a pártok rokonszenvvel fogadták s nagy sikere volt, amikor programját kifejtette.