1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Jánossy Gábor - Kabók Lajos

174 Jánossy Gábor (Celldömölk, egységespárt) 1870-ben született Nemesmagasiban. Evangélikus, nős, vármegyei árvaszéki elnök. Atyja kisgazda volt. A középiskola elvégzése után jogi és államtudományi államvizsgát tett a budapesti egyetemen. Tanulmányútjai során bejárta Ausztriát, Németországot és Olaszországot. Vas vármegye szolgálatába lépett s megválasztása előtt mint árvaszéki elnök működött. A megyei életben kezdettől fogva tevékeny szerepet visz s nagy népszerűségnek örvend. Élénk publicisztikai tevékenységre tekint vissza. A vidéki napilapok hasábjain számos cikke jelent meg, főként szociális kérdésekről, de foglalkozott a szépirodalommal is és több önálló munkája jelent meg. (Ifjúságom, Olasz földön, Kossuth Lajosról szóló emlékbeszéd és egyéb ünnepi beszédek, A kivándorlók, A feminizmus Magyarországon.) 1926-ban, mint nem hivatalos jelöltet választotta meg elsőízben a celldömölki kerület. A Háznak egyik legnépszerűbb tagja volt. Sok sikere volt mindig lelkes beszédeivel, amelyekbe sokszor szelíd humora vitt. Beszédei során többször sürgette a hadigondozás törvényhozási rendezését, a hadikölcsönök valorizálását, megemlékezett Kisfaludy Károly és Jókai Mór centennáriumáról, Kossuth haláláról, Ady Endréről, Gyóni Gézáról, sürgette II. Rákóczi Ferenc rodostói lakóházának és kápolnájának helyreállítását, Gyóni Géza hamvainak hazahozatalát és nem egyszer élesen elítélte a magyar lírában legújabban mutatkozó nemzetközi és futurista irányzatokat. Régi kerülete küldötte ismét a képviselőházba jelentős szótöbbséggel. Tagja a könyvtári és múzeumi, a közjogi és a társadalompilitikai bizottságnak. Kabók Lajos (Budapest III, szociáldemokrata párt) 1884-ben született Szegeden. Katolikus, nős. Egyszerű kisiparos család sarja. Négy polgári iskolai osztályt végzett Budapesten, ahol 1889 óta él. A géplakatos mesterséget tanulta, majd elektrotechnikai gyárba került, s ott elsajátította a műszerészséget is. Azóta mint műszerészsegéd dolgozott különböző villamossági gyárakban. 1906-ban belekerült a vasmuskás-mozgalomba. 1913-ban a Budapest és környékbeli műszerészszakma titkárává választotta s ennek a szakmának szellemi irányítója maradt egész 1923-ig, amikor parlamenti és egyéb elfoglaltsága miatt a szakmától vissza kellett vonulnia. 1918 ele-