1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Vitéz Gömbös Gyula

152 teire való tekintettel, mint katonai attasé. 1918 végén ismét a honvédelmi (hadügy-) minisztériumban működött, ahol a hadműveleti osztály „Balkán"-csoportját vezeti, de elejétől fogva bizalmatlan volt a Károlyi -kormánnyal szemben. Erre az időre esik első nyilvános fellépése, amikor Bartha Albert hadügyminiszter lemondását követelő forradalmi elemekhez bátorhangú és erélyes szózatot intézett a minisztérium erkélyéről. 1919 januárjában belépett a Magyar Országos Véderő Egyesületbe, amely Károlyi Mihály ellen mondott éleshangú beszédének hatása alatt elnökévé választotta. Ebben a minőségében az ország ellenforradalmi megszervezésén fáradozott s össze^ köttetésbe lépett Bethlen István gróffal. Ebben a működésében az sem zavarta meg, hogy Böbm Vilmos hadügyminiszter — a MOVEszervezkedés meggátlása céljából — áthelyeztette. Inkább nyugdíjaztatta magát, de munkáját nem hagyta abba. Mikor azonban — 1919 februárjában — letartóztatását rendelték el, Bécsbe tette át működése színhelyét, ahol Bethlen István gróf irányítása mellett a bécsi komité megszervezésében munkálkodott. Ugyanitt megindította a „Magyar Futár" című ellenforradalmi hetilapot. A kommün első napjaiban Belgrádba ment, ahol az ottani körökkel a kommunizmus megdöntésére irányuló terveket beszélte meg. Innen ment azután Szegedre, ahol az ellenforradalom megszervezésében vett tevékeny részt s ahol mindkét kormányban mint hadügyi államtitkár működött. E pozíciójában — de mint az A. B. C. katonai előadója is — vezető szerepet vitt a nemzeti hadsereg megteremtésében. 1919 júliusában — francia nyomásra — el kellett hagynia Szegedet és Bécsbe indult. Útközben érte a vörös uralom bukásának híre, mire érintkezésbe lépett a nyugatmagyarországi ellenforradalmi szervezetekkel. Bécsben, mint a szegedi korm'ány katonai s politikai megbízottja, résztvett az ott folyó tanácskozásokon s a haladéktalan bevonulást sürgette. A Pei dl-kormány eltávolítása után azon fáradozott Budapesten, hogy Friedrich István miniszterelnök és a szegedi kormány között egységet hozzon létre. Augusztus végén, mint vezérkari tiszt, ismét a hadseregben kapott beosztást s egyben folytatta a MOVE és egyéb keresztény társadalmi organizációk szervezését. 1920 tavaszán fellépett képviselőnek s egyhangú mandátumot nyert Törökszentmiklóson a kisgazdapárt programjával. Az első nemzetgyűlésen az agrárpolitika s az ellenforradalmi gondolat egyik legmarkánsabb reprezentánsa volt. Több lovagias ügye és párbaja is volt, főként a szélső legitimistákkal. Károly király visszatérésének meghiúsításában vezető szerepe volt. Emiatt számos támadás érte. A második nemzetgyűlés előtti választásokat ő vezette s Bethlennel, Nagyatádi Szabó Istvánnal s Klebelsberg gróffal együtt résztvett az egységespárt megalapításában. Ekkor ugyancsak régi kerülete Választotta meg e párt programjával. A választásokkal kapcsolatos kormány-rekonstrukció idején Bethlen őt szemelte ki belügyi államtitkárnak, azonban az ellenzék erélyes tiltakozására Gömbös elhárította magától e tisztséget, nehogy megnehezítse a kormány helyzetét. Ehelyett, mint az egységespárt alelnöke, a párt továbbszervezésén fáradozott. A föld-