1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Vitéz Gömbös Gyula

158 reform végrehajtása során támadt politikai elégedetlenség, valamint a kormány pénzügyi politikájával szemben kialakult felfogása azon­ban egyre inkább eltávolította öt a párt hivatalos politikájától. Külö­nösen a koronarontók ellen sürgetett erélyes rendszabályokat s a ban­koknak juttatott valorizálatlan állami hiteleket hibáztatta. E felfo­gása miatt előbb lemondott ügyvezető alelnöki tisztségéről s várakozó állásponton maradt. 1923 augusztusában azután kilépett az egységes­pártból hat hívével együtt s a hozzácsatlakozó néhány pártonkívüli keresztény ellenzéki képviselővel megalapította a Magyar Nemzeti Függetlenségi (fajvédő) pártot, intranzingens jobboldali, agrár- és szabadkirályválasztó programmal. Az ellenzéken, különösen a szaná­lási törvényjavaslatok tárgyalásakor, intézett heves támadásokat párt­jával a kormány ellen s a (költségvetések, valamint az indemnitások vitáiban a kormánynak a baloldali radikalizmussal szemben tanúsí­tott kíméletes eljárását ostorozta. Az Esküdt-ügy kapcsán keletkezett parlamenti botrányban azonban, s a frankügy kavarodásaiban a kor­mány mellé állott, amiért sok támadás érte a baloldalról. Többízben erélyesen síkraszállott a numerus clausus védelmében. Felszólalásai mindenkor nagy figyelmet keltettek s bár pártjának tagjai nem egy­szer személyeskedésbe hajló beszédekkel ostromolták a kormányt, ő maga mindig megőrizte elvi álláspontját, amivel gyakran vonta ma­gára a titkos kormánypártiság vádját. Csaknem minden jobboldali szervezetben vezető szerepet játszik. Az 1926-os országgyűlésbe ugyancsak az abádszalóki kerület küldötte be egyhangúan, a fajvédő program alapján. A fajvédőpárt 1928-ban Gömbös indítványára be­olvadt az egységespártba, amint ezt a pártnak ez alkalomból közzé­tett deklarációja leszögezi, azért, hogy az összes nemzeti erők egyesíttessenek. Gömbös ekkor nyílt levelet intézett a fajvédő­párt tagjaihoz és megállapította, hogy a beolvadás nem az elv­feladás, hanem a reálpolitika jegyében történik. Megállapította a nyilt levél, hogy a kormány jórészét megvalósította annak a programnak, amelyet a fajvédőpárt is magáénak vallott, „a mindenáron való ellenzékieskedést pedig — így szólt a nyílt levél —, mint a magyar élet rákfenéjét, lelkiismeretünk sza­vára hallgatva, mellőzni kívántuk". Gömböst 1928 szeptemberé­ben honvédelmi államtitkárrá nevezte ki a kormányzó s az új államtitkár most már a kormány tagjaként működhetett együtt Bethlen Istvánnal, akivel az ország újjáépítésére irányuló nagy kér­dések tekintetében az egész idő alatt egyébként is egyetértésben állott. Államtitkári munkáját csendben, de annál intenzívebben foly­tatta. 1929 nyarán Olaszországban járt. Meglátogatta Mussolinit s az olasz király a Koronarend I. osztályával tüntette ki. Csáky honvé­delmi miniszter lemondása után, 1929 októberében a honvédelmi tárca élére került s pár hónap múlva a kormányzó szolgálaton kívüli tábor­nokká nevezte ki. A pártpolitikától távol, kizárólag tárcája ügyeinek szenteli magát s csak ritkán avatkozik be a napi politikába, olyan­kor, amikor valamely nagy elvi álláspontjának megvédése érdekében szükséges. Minisztersége alatt állították vissza a negyvenéves szol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom