1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Vitéz Gömbös Gyula

158 reform végrehajtása során támadt politikai elégedetlenség, valamint a kormány pénzügyi politikájával szemben kialakult felfogása azonban egyre inkább eltávolította öt a párt hivatalos politikájától. Különösen a koronarontók ellen sürgetett erélyes rendszabályokat s a bankoknak juttatott valorizálatlan állami hiteleket hibáztatta. E felfogása miatt előbb lemondott ügyvezető alelnöki tisztségéről s várakozó állásponton maradt. 1923 augusztusában azután kilépett az egységespártból hat hívével együtt s a hozzácsatlakozó néhány pártonkívüli keresztény ellenzéki képviselővel megalapította a Magyar Nemzeti Függetlenségi (fajvédő) pártot, intranzingens jobboldali, agrár- és szabadkirályválasztó programmal. Az ellenzéken, különösen a szanálási törvényjavaslatok tárgyalásakor, intézett heves támadásokat pártjával a kormány ellen s a (költségvetések, valamint az indemnitások vitáiban a kormánynak a baloldali radikalizmussal szemben tanúsított kíméletes eljárását ostorozta. Az Esküdt-ügy kapcsán keletkezett parlamenti botrányban azonban, s a frankügy kavarodásaiban a kormány mellé állott, amiért sok támadás érte a baloldalról. Többízben erélyesen síkraszállott a numerus clausus védelmében. Felszólalásai mindenkor nagy figyelmet keltettek s bár pártjának tagjai nem egyszer személyeskedésbe hajló beszédekkel ostromolták a kormányt, ő maga mindig megőrizte elvi álláspontját, amivel gyakran vonta magára a titkos kormánypártiság vádját. Csaknem minden jobboldali szervezetben vezető szerepet játszik. Az 1926-os országgyűlésbe ugyancsak az abádszalóki kerület küldötte be egyhangúan, a fajvédő program alapján. A fajvédőpárt 1928-ban Gömbös indítványára beolvadt az egységespártba, amint ezt a pártnak ez alkalomból közzétett deklarációja leszögezi, azért, hogy az összes nemzeti erők egyesíttessenek. Gömbös ekkor nyílt levelet intézett a fajvédőpárt tagjaihoz és megállapította, hogy a beolvadás nem az elvfeladás, hanem a reálpolitika jegyében történik. Megállapította a nyilt levél, hogy a kormány jórészét megvalósította annak a programnak, amelyet a fajvédőpárt is magáénak vallott, „a mindenáron való ellenzékieskedést pedig — így szólt a nyílt levél —, mint a magyar élet rákfenéjét, lelkiismeretünk szavára hallgatva, mellőzni kívántuk". Gömböst 1928 szeptemberében honvédelmi államtitkárrá nevezte ki a kormányzó s az új államtitkár most már a kormány tagjaként működhetett együtt Bethlen Istvánnal, akivel az ország újjáépítésére irányuló nagy kérdések tekintetében az egész idő alatt egyébként is egyetértésben állott. Államtitkári munkáját csendben, de annál intenzívebben folytatta. 1929 nyarán Olaszországban járt. Meglátogatta Mussolinit s az olasz király a Koronarend I. osztályával tüntette ki. Csáky honvédelmi miniszter lemondása után, 1929 októberében a honvédelmi tárca élére került s pár hónap múlva a kormányzó szolgálaton kívüli tábornokká nevezte ki. A pártpolitikától távol, kizárólag tárcája ügyeinek szenteli magát s csak ritkán avatkozik be a napi politikába, olyankor, amikor valamely nagy elvi álláspontjának megvédése érdekében szükséges. Minisztersége alatt állították vissza a negyvenéves szol-