1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Vitéz Gömbös Gyula

151 1926-ban, a hevesi kerületben lépett fel egységespárti programmal. A parlamentben főleg gazdasági kérdésekkel foglalkozott s többízben erős bírálatban részesítette a főváros közüzemi gazdálkodását, a magas fizetéseket s az álláshalmozásokat. Több közlekedésügyi törvényjavaslat előadója volt. Az új országgyűlésbe is régi kerülete küldötte be, egyhangú választással. Helyettes elnöke a számvizsgáló bizottságnak, jegyzője a közgazdasági és közlekedésügyi bizottságnak. Vitéz Gömbös Gyula (Abádszalók, egységespárt) 1886 karácsonyán született a tolnamemegyei Murga községben. Evangélikus, nős, szolgálaton kívüli tábornok, honvédelmi miniszter. Régi nemesi vasmegyei család sarja. A pécsi honvédhadapródiskola elvégzése után, 1905-ben a zágrábi 25. honvédgyalogezredbe került. Horvátországban eltöltött néhány évi csapatszolgálat után, 1908-ban a katonai torna- és vívótanári tanfolyamra vezényelték, ahol oklevelet szerzett. 1910-ben újból visszakerült a csapathoz, majd a felsőbb tiszti tanfolyam elvégzése után a bécsi császári és királyi hadi iskola hallgatója lett. A hadi iskolán nagy feltűnést kel/tett egyik előadása, amelyet az önálló magyar hadsereg érdekében tartott. A háború kitörése után egyideig a 13. hadtest vezérkari osztályán teljesített szolgálatot a szerbiai hadműveletek idején s 1914 szeptemberében az ellenség előtti bátor magatartásáért a III. osztályú katonai érdemkereszttel tüntették ki. 1915 tavaszán a hadtesttel együtt részvett a Pflanzer-Baltinhadsereg kárpáti átkelésében, majd az 1915-ös harcokban mint hadsereg-, hadtest- ós dandárvezérkari tiszt. 1916-ban, az oknai áttörésnél egy ellenséges éjjeli rohamnál megsebesült és hazakerült. Felépülése után a honvédelmi minisztériumba osztották be, majd az oláh betöréskor a kormány megbízásából Betegh erdélyi kormánybiztos mellett működött. Az oláhok kiverése után a belügyminisztériumban a repatriálásokat végezte, később pedig a honvédelmi minisztérium elnöki osztályában, végül a pótlásügyi főnökségnél Bécsben teljesített szolgálatot. Ezidőben írta feltűnést keltő tanulmányát: „Die ungarische Armee" címen, melyben az önálló magyar hadsereg szükségességét fejtegette, majd később, 1918 júliusában, amikor már számolt a forradalom veszélyével, a „Was ist zu tun?" című tanulmányát, mellyel az intézőkörök figyelmét hívta fel a forradalom megelőzése érdekében szükségesnek tartott intézkedésekre. A forradalom kitörésekor hazavezényelték s először a honvédelmi minisztériumba, majd Ballá Aladár akkori zágrábi követ mellé került nyelvismere-