1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gaal Gaszton

145 keresztény nemzeti egyesülés pártjának igazgatója lett s ennek programmjával választotta meg az első nemzetgyűlési választásokon egyhangúlag a soroksári választókerület. Állandó munkása a napisajtónak. Sokat fáradozott a keresztény sajtó megteremtése és talpraállítása érdekében is. A Saskör társelnöke, a VI. kerületi Keresztény Kaszinó alelnöke, számos keresztény társadalmi, hitbuzgalmi és karitatív egyesület vezetőségének tagja, a Keresztény Munkásifjak Országos Szövetségének pedig elnöke. Élénk részt vett a budapesti keresztény községi párt megszervezésében is s annak igazgatójaként két községi választás vezetésében volt jelentős szerepe. A második nemzetgyűlésbe és az első országgyűlésbe ugyancsak a somorjai kerület küldötte be a keresztény gazdasági párt programmjával. Főként a kisipar kérdéseivel foglalkozott, a kézműves kamara felállítása érdekében indított mozgalma az egész országban visszhangot keltett. Tíz szakma választotta meg díszelnökének. Előadója volt a társadalombiztosításról szóló törvénynek. Elnöke a Vidéki Lapok Országos Szövetségének, tagja az Országos Ipartanács végrehajtó bizottságának s a Statisztikai Tanácsnak. Az ugodi kerület küldötte be a képviselőházba. Tagja a közgazdasági és közlekedésügyi, és a társadalompolitikai bizottságnak. Gaal Gaszton (Lengyeltóti, független kisgazdapárt) 1868-ban született Székesfehérvárott. Katolikus, özvegy, földbirtokos. 1889-ben szerezte meg Magyaróvárott a gazdasági oklevelet. 1890-ben a mezőhegyesi állami gazdaságban gazdasági gyakornok lett, innen Pusztavacsra került a Coburg hercegi uradalomba, egy év múlva pedig nagybátyjának halatonlellei gazdaságában folytatta gazdasági tanulmányait. Kora ifjúságától kedvenc tanulmánya volt az ornitológia. így ismerkedett meg Hermann Ottóval, akinek biztatására 1894-ben tiszteletbeli állást vállalt a Magyar Ornitológiai Központban. A Madártani Intézetben 1897-ig működött s állását 1900-ban cserélte fel végleg a gazdálkodással. A napilapokban és a szaklapokban sok ornitológiai és gazdasági cikke jelent meg ebben az időben. 1900-ban Keszthelyen, majd később Révfülöpön gazdálkodott, 1902-ben pedig átvette balatonbogiári családi birtokának vezetését és ma is azon gazdálkodik. Vármegyéje életében már akkor tekintélyes szerepet vitt. A nemzeti ellenállás idején tagja volt a passzív rezisztenciát vezető megyei intézőbizottságnak. 1905-ben ő indított mozgalmat az Országos Kaszinóban Rudnay Béla rendőrfőkapitány ellen. 1906-ban a lengyeltóti kerület függetlenségi és 48-as programmal egyhangúlag képviselőjévé válaszMi