1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Friedrich István

143 réséig. A vezetése alatt működő polgárőrség érdeme, hogy a városban a forradalom ideje alatt a legkisebb rendellenesség sem fordult elő. Esztergom város közéletében igen népszerű és tekintélyes szerepet tölt be, a város és megye mozgalmaiban tevékeny részt vesz. 1926-ban választotta meg a dorogi kerület keresztény gazdasági párt programjával képviselőnek. A Ház egyik jegyzője volt. Az új képviselőházban, egyhangú mandátummal képviseli régi kerületét. A Háznak jegyzője, tagja a gazdasági és a közigazgatási bizottságnak. Friedrich István (Budapest I, keresztény ellenzék) 1883-ban született a pozsonymegyei Malackán. Római katolikus, gyáros, volt miniszterelnök. Atyja gyógyszerész volt. A budapesti és charlottenburgi műegyetemen mérnöki oklevelet szerzett, a budapesti és berlini egyetemen jogot hallgatott és tanulmányai bejezetével egyik nagy berlini villamostársaság mérnöke, majd főmérnöke lett. Hazatérve 1908-ban gépjavítóműhelyt, majd gépgyárat alapított Mátyásföldön. 1912-ben belépett a függetlenségi és 48-as pártba. 1914-ben Károlyi Mihály gróffal Amerikában járt. A háború kitörésekor a franciák fogságba vetették, azonban Spanyolországon és Olaszországon át hazaszökött. A világháborúban mint tüzérfőhádnagy vett részt. Neve a Károlyi-forradalom alatt lett ismertté. Károlyi Mihály gróf kormánya idejében hadügyi államtitkár lett. Mint ilyen, a szociáldemokrata előretöréssel szemben megbízható zászlóaljak megszervezésén fáradozott, de ebben meggátolta a katona- és munkástanács. A függetlenségi párt kettészakadásakor a konzervatívok pártjához csatlakozott és ugyanakkor lemondott államtitkári állásáról. A kommün alatt minden ellenforradalmi szervezkedésben részt vett. A terroristák le is tartóztatták s a forradalmi törvényszék halálra ítélte, de sikerült megszöknie. Ekkor Csilléry Andrással, Pékár Gyulával és Ereky Károllyal megszervezte a „Fehér ház" ellenforradalmi szervezetet, mely 1919 augusztusában elfogta a Peidl-kormányt. József főherceg kormányzó ekkor őt nevezte ki miniszterelnökké. A Budapestet megszálló oláh csapatok a legnagyobb akadályokat gördítették kormányzása elé, s élete ellen is törtek, úgy, hogy kénytelen volt az angol és amerikai missziók védelme alá helyezkedni. A Clark-féle tárgyalásokban részt vett ugyan, de a tárgyalások menete nem elégítette ki. A Huszárféle koncentrációs kabinetben mégis elvállalta a hadügyi tárcát és jelentős része volt a nemzeti hadsereg megszervezésében. A Huszár kormány távozásakor ő is lemondott. Az ő miniszterelnöksége alatt alakult meg a keresztény nemzeti párt, melynek elnöke volt. Az 1920.