1931-1935. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1931.

A képviselőház összetétele - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Frühwirth Mátyás

144 évi nemzetgyűlési választásokat az ő választójogi rendelete szerint tartották meg. 1920 áprilisában ellenzékbe ment. Az ügyészség a Tisza-bűnperben vád alá helyezte, a bíróság azonban felmentette. Az első nemzetgyűlésben megalapította, a Keresztény Nemzeti Földműves és Polgári Pártot, amelynek 1921 végéig állt az élén, akkor a pártvezérséget az ő elnöklete mellett Andrássy Gyula gróf vette át. A párt a második nemzetgyűlésen vereséget szenvedett, Friedrich a főváros harmadik választókerületében kapott mandá­tumot. 1922-ben Törökországba utazott s a keresztény és nemzeti alapon álló pártok nevében díszkardot vitt Kemál pasának. Rész­vénytársaságot alapított a török-magyar gazdasági kapcsolatok föl­vételére. Egyik alapítója volt a magyar fasiszták (Szittyák) táborá­nak. Élénk részt vett a főváros községi politikájában is, mint a ke­resztény községi párt egyik vezérpolitikusa. Nem egy parlamenti felszólalása keltett nagy vihart, így a kedvezményes részvények, valamint az Esküdt-ügy tárgyában elhangzott beszédei is. Az And­rássy-párt széthullása, illetve egy részének a keresztény gazdasági pártba történt beolvadása után megtartotta pártonkívüli állását. A második nemzetgyűlés vége felé betegsége hosszabb ideig vissza­tartotta a politikai szerepléstől. 1926-ban Budapest déli kerületé­ben a keresztény gazdasági párt paktumos listáján kapott mandá­tumot. Ellenzéki pártállását nem változtatta meg. Az elmúlt cik­lusban is harcos tagja volt az ellenzéknek, a költségvetési viták során többízben mondott erős bírálatot a kormány politikájáról. Az új országgyűlésben a főváros első választókerületét képviseli, de mandátumot kapott a főváros déli kerületében is, erről azonban lemondott Tauffer Gábor javára. Tagja a felügyelő- és véderő­bizottságnak. Frühwirth Mátyás (Ugod, keresztény gazdasági párt) 1889-ben született Vecsésen. Római ka­tolikus, a Katolikus Népszövetség főtitkára. Atyja földműves volt. Középiskolái elvég­zése után jogot hallgatott, majd belekap­csolódott a keresztényszocialista munkás­mozgalomba és hosszabb időn át vezette a keresztényszocialista szakszervezetek köz­í ponti irodáját. Tanulmányútjai során meg­j fordult Németországban, Olaszországban, í Szerbiában és Romániában, valamint a leg­'' több középeurópai államban, ahol különösen a munkáskérdéseket tanulmányozta. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített, az összeomlás után pedig résztvett a keresz­tényszocialista szervezetek újjászervezésében, valamint a keresz­tény nemzeti párt létesítésében. A kommunizmus bukása után a

Next

/
Oldalképek
Tartalom